Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza (Budapest, Hornyánszky, 1898)
AZ ECSEDI URADALOM ÉS NYÍREGYHÁZA - NYÍREGYHÁZA ÚJRAALAPÍTÁSA
95 AZ ECSF.DI URADALOM KS NYÍREGYHÁZA. a nyíregyháziak sem találták túlságos nagynak. Azonban voltak még közterheik is, melyeket a vármegye évről-évre emelt. Éppen azért Károlyi gróf a maga részéről nem akarta a bérleteket emelni, noha Petheő Rozália grófnő keveselte az eddigi haszonbért. Mivel pedig az 1754. június 16-án kettejük között három évre kötött szerződés lejáróban volt, Károlyi úgy igyekezett azt megújítani, hogy az a nyíregyháziakra nézve minél kedvezőbb legyen. A grófnőhöz írt levelében tehát igyekszik kimutatni, hogy a nyíregyháziak által a jövő évekre igért 3000 frt bér mindkettejükre nézve nagyon előnyös. Majd arra kéri a grófnét, hogy király-teleki pusztáját adja bérbe a nyíregyháziaknak, hadd szaporodjék a gazdák száma. «.Nékem ugyan — írja — ka tíz pusztám volna is ott, inkább adnám ezeknek gyarapítására ingyen, mint sem más privátusnak pénzért. S mivel pedig nincs, minden igyekezettel azon mesterkedem, hogy drága pénzen is mástul szerezhessek s az II gyarapításukra fordíthassam, noha abból az adandó jövedelem is csak felébe fog engem illetni, felében pedig m. Nénémasszonyt.» 1 Károlyinak e nyilatkozata fényesen igazolja, menynyire ragaszkodott Nyíregyháza munkás népéhez, viszont arról is bizonyságot tesz, hogy az új települők szorgalmukkal, igyekvésükkel nagyon is megnyerték a gróf szivét. Miután a nyíregyháziakkal és a grófnő tisztjeivel megbeszélte az újonnan kötendő szerződés föltételeit, 1757. ápril 20-án a grófnővel, illetőleg annak meghatalmazottjával is, aláíratta a sajátkezűleg készített egyezséget} A 24 pontból álló szerződés egybefoglalja a nyir1 Az 1754-ben kötött szerződős szerint minden jövedelem közös. -' Az egyezség eredeti szövegét lásd a Függelék VIII. száma alatt.
