Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza (Budapest, Hornyánszky, 1898)

AZ ECSEDI URADALOM ÉS NYÍREGYHÁZA - NYÍREGYHÁZA ÚJRAALAPÍTÁSA

96 AZ ECSF.DI URADALOM KS NYÍREGYHÁZA. egyháziak régi és újabb jogait, valamint a földesurak iránt tartozó kötelezettségeit. A szerzó'dés fölötte kedvező' volt a nyíregyháziak részére, mert Károlyi a 286 telek után járó 286 aranyon kívül az összes bérletek és beneficiumok fejében csak kétezer rénes forintot követelt. A gróf a szerzó'dés 5. pontjában maga kijelenti, hogy a jövedelmeket rendkívül olcsón adta bérbe, mely körülmény bizonyára előmozdítja a nyíregyháziak gazdagodását. Tette pedig ezt azért, mert tekintetbe vette a lakosság gyakori háborgattatását, gazdasági kárait, továbbá azt a körülményt, hogy a vármegye által engedélyezett három évi adómentességet a közbejött váratlan fordulatok miatt nem élvezhették. Mivel a nyíregyháziak többször panaszkodtak Petheő grófnő tisztjeire, úgyszintén másokra is, kik zaklatásaikkal nyugtalanítják a lakosságot, Károlyi az új szerződésbe beleiktatta, hogy «mind nemes vármegye előtt, mind más akármely háborgatások ellen is minden tehetségek megoltalmaztatik. Sem zsidó, sem görög vagy más, vélek egyben nem férhető kereskedő lakos, vagy másféle közikbe nem egyelíttetik /» Minthogy a telkek utáni földeken kívül a földesurak a nemesi (allodiális) táblaföldeket is fölosztották a lakosok között, ezekre nézve elrendelték, hogy ezen táblaföldeknek kezükbe bocsátásából azért semmi jogot sem formálhatnak. Azokat senki se merészelje semminemű teher alá bocsátani s azok fejében senkinek semmit se fizessenek. Mert ha ezt tennék, az uraság a táblaföldeket azonnal visszaveszi tőlük s a költségeket rajtuk fogja megvenni. A Károlyi jóvoltából kötött szerzó'dés után a nyíregyháziak jobb napokat kezdtek érni. Minden oldalról biztosítva lévén, nyugodtan adhatták magukat földeik