Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza (Budapest, Hornyánszky, 1898)

AZ ECSEDI URADALOM ÉS NYÍREGYHÁZA - NYÍREGYHÁZA ÚJRAALAPÍTÁSA

89 AZ ECSF.DI URADALOM KS NYÍREGYHÁZA. földjén a kathölikusok száma. Ezeknek nagy részét persze a német települők képezték. És jólehet, B családja a szathmári, nagybányai jezsuita és minorita szerzeteseken kívül, 1708—09-ben Kaplonyba ferenczrendieket, Báthorban minoritákat telepített, 1721-ben már ismét a kegyesrendieket hozta be ó'si fészkébe (Nagy-Károlyba), s számukra társházat épített. Részint saját, részint más földesurak birtokain jól meggondolt módon és szelíd eszközökkel, nem ellenezvén azt a hazai törvények, több mint 26 plébániát és templomot szerzett vissza a másvallásúaktól. A makacs, durva és műveletlen kálvinistákat azonban nem volt képes megtérésre bírni. A lutheránusok közt ellenben nem várt siker koronázta fáradozását. Midó'n Szabolcs vármegyében fekvő' puszta s néptelen birtokát akarta benépesíteni, se hazai, sem külföldi katholikus települőket nem találván, az önkényt jelentkező lutheránusokat telepítette le az elhagyott N. (Nyíregyháza) községben, a hol a kálvinistáknak kőtemplomuk volt s törvényesen megengedett szabad vallásgyakorlattal éltek. De csekély számuk miatt a nagy kiterjedésű földeket nem bírták művelni. A régi lakókat a földesúr elmozdítván onnét, a gazdátlanná lett kőtemplomot földesúri jogánál fogva a kathotikusok számára visszavette. Az új lutheránus települőknek megengedte, hogy papot tartsanak, így akarván őket állandó letelepülésre bírni. A szétoszlás veszedelmének elmultával azonban be lehet helyezni a katholikus plébánost, mert meg van győződve, hogy bizonyos idő múlva sikerülni fog megtérítésük. Néhány évvel ezelőtt már hasonló módon sikerült neki más lutheránus telepeseit megtéríteni. Egyszerre azonban előáll a püspök (Barkóczy) s az új lakosságot nemcsak hogy szívesen nem fogadja, hanem minden eszközzel megkísérli szétűzésüket. Először