Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza (Budapest, Hornyánszky, 1898)

AZ ECSEDI URADALOM ÉS NYÍREGYHÁZA - NYÍREGYHÁZA ÚJRAALAPÍTÁSA

90 AZ ECSF.DI URADALOM KS NYÍREGYHÁZA. is megfosztja őket még a magán vallásgyakorlat jogától is, megfosztja papjuktól, imaházuktól az ország oly részében, hol a törvények szerint ezekhez joguk volna. Másodszor, ámbár a községben nincs katholikus vallású lakos, rájok igyekszik erőszakolni a katholikus plébánost. E miatt a nép kétségbeesésbe űzetve, csapatosan oly helyekre vonul, hol másvallásúak joghatósága alatt lesz. így aztán megsemmisül B. grófnak minden törekvése. Erre a gróf előadja a püspök eljárásának ismeretes indokait, s egyenkint megczáfolja azokat. Ez indokok mind a közte és a püspök közt folytatott levelezésekből s tárgyalásokból vannak merítve. Érdekes, hogy Károlyi az ész-okokon kívül a szentírásból vett idézetekkel és példákkal is kimutatja a püspök eljárásának időszerűtlenségét és helytelenségét. A római kúria az ügyet legkiválóbb theologusainak adta ki ítélethozatal czéljából. Ezek a püspökkel szemben egyhangúlag Károlyinak adtak igazat} A kiválóbb fejtegetések közül fölemlítjük Lome lino Caesar minorita generális, Bulgareiii (procurator general. S. P.), S tarn pa Alajos, a fölszentelendő püspökök vizsgálója, Vezzosi, Severino, Bertoletti stb. jelentését. E vélemények alapján a római kúria a következő ítéletet hozta: «Ha a szóban forgó elhagyott helyen megtüretik is a lutheránusok gyarmata, nem lehet attól tartani, hogy a katholikusok hozzájok pártolnak. Mivel azon helyen a kálvinistáknak nyilvános vallásgyakorlathoz van joguk, nem lehetne megakadályozni, hogy oda akármennyién össze ne gyűljenek. Ezt a lutheránusoknak is meg lehet engedni, Azért a földesúr véleménye, mely a 1 Valamennyinek eredeti nyilatkozata a Károlyiak levéltárában van.