Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza (Budapest, Hornyánszky, 1898)

AZ ECSEDI URADALOM ÉS NYÍREGYHÁZA - NYÍREGYHÁZA ÚJRAALAPÍTÁSA

88 AZ ECSF.DI URADALOM KS NYÍREGYHÁZA. katholikus vallásra. Végre az 1681. és 1687. években az országgyűlés és a király határozatai folytán a kálvinista és lutheránus vallás szabad gyakorlata csak hét dunáninneni és dunántúli vármegye úgynevezett «artikuláris» helyeire szoríttatott. A Tiszántúl fekvő részeken, mivel úgyszólván minden egyház az ő kezükben volt, azon idő ususa szerint törvényczikkel állandósították a szabad vallásgyakorlatot. Ez ok miatt ezen terjedelmes vidékek teljesen nélkülözték a katholikus pásztorokat és tanitókat. Emlékezetünkig az egri egyházmegyéhez tartozó egész tiszántúli részen csak három pap volt, kiknek egyike Bereg vármegyében volt plébános, a Báthory Zsófia családi vagyonából létesített plébánián (az egyúttal B. gróf rokonának káplánja volt)• a második Ugocsa vármegyében a szintén rokon Perényi család által szervezett plébánián volt, a harmadikat meg a Szabolcs vármegyében szétszórva élt nemesség tartotta közköltségen. A mult században 1687. körül hozták be B. gróf ősei a jezsuiták és minoriták szerzetét Nagybánya szab. kir. városba, de a térítésben ezek sem tudtak eredményt felmutatni. Az 1711. béke után, mely B. gróf családjának nem csekély fáradságával köttetett meg, néptelenné vált birtokaira a grófi ház nagy költséggel németországi igaz hitű lakosokat telepített, hogy ezek segítségével a régiek szelídüljenek, s idővel könnyebben hajoljanak a helyesebb irányra. Ennek a fáradozásnak meg is lett a kivánt eredménye. Mert midőn több mint 180 év múlva (mely idő alatt a megyei püspököt sem látni, sem látogatását valami úton-módon kieszközölni nem lehetett) vagyis 1718-ban a megyés püspök e család gondjaira bizott terület látogatására megjelent, alig 85 hivőt talált, de 1748-ban ?nár 6000-re szaporodott csupán a gróf saját