Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza (Budapest, Hornyánszky, 1898)

AZ ECSEDI URADALOM ÉS NYÍREGYHÁZA - NYÍREGYHÁZA ÚJRAALAPÍTÁSA

AZ ECSEDI UHADA1.0M ÉS NYÍREGYHÁZA. 53 vármegyékből jöttek, mindnyájan szabad költözési jog­gal fölruházott emberek, kik kötelezettségeiknek teljesí­tése után jöttek Nyíregyházára. Innét van, hogy egyetlen földesúr sem állott elő panaszszal. Különben lehetséges, hogy egyesek élvén törvényes jogukkal, hívás nélkül is Nyíregyházára jöttek, de ő ezeket nem szándékozik ott tartani. «Isten templomában is noha jó keresztények számára építtetik, de a tolvaj is bejár!» Igaz az, hogy ő a települőknek három szabad esztendőt igért, de enélkül senki sem szállott volna ama puszta földre. Mindezek­ből kiviláglik, hogy a nevezett három vármegye jogta­lanul tett ellene följelentést, különben is «senki addig nem panaszkodhatik képzelt jobbágyának törvénytelen megtartása ellen, míglen csak kérve sem kérte embe­rét!» Végül váratlannak «közhíren fundáltnak» és mél­tatlannak mondja a három vármegye följelentését; mert hisz a jobbágyok ott «oly boldog résziben laknak édes hazánknak, a honnat bottal sem üzettethetik el az lakos a mi sovány földünkre, ha csak helyt tanál a lakásra!» Károlyi eme fölterjesztése nem elégítette ki a hely­tartótanácsot; mert hisz maga a gróf is bevallotta a szabad esztendők és a szabad vallásgyakorlat igéretét, már pedig e kettő, a helytartótanács nézete szerint, törvényeink értelmében nem volt megengedhető. A vár­megyével és annak eljárásával még kevésbbé lehetett megelégedve a helytartótanács. Szabolcs vármegye Nyír­egyháza ügyében vagy egyátalán nem vette figyelembe a helytartótanács rendeleteit, vagy csupán szinlelte azok­nak végrehajtását, valójában pedig megtett mindent, a mit a kényes szituácziók között megtehetett, az új tele­pítvény megmentésére. Szükséges is volt ez az eljárás, mert ha a vármegye végrehajtja a felsőbb rendeleteket,

Next

/
Oldalképek
Tartalom