Zichy Jenő - Jankó János - Pósta Béla: Zichy Jenő gróf kaukázusi és középázsiai utazásai 2. A magyar faj vándorlása (Budapest, 1897)

Bevezetés

333 BEVEZETÉS. — INTRODUCTION. hovszk es Czarszkaja helységek körül csoportosul s a Dako, Belaja és Farsz völgyere támaszkodik. Kiterjed az említett két helység körül és a Belaja völgyén északra Abadzekszkajáig, délre Khamitszkiig húzódik. Végre a negyedik sorozat a Khotz és Laba összefolyásánál Bagovsk körül csoportosul. Ezen emlékcsoport még igen kis mértékben volt átkutatható s éjjen azért koruk tekintetében elhatározó véleményt alkotni alig lehet. Galitzin, ki a Kubán vidéki csoport negyedik sorozatából többet átkutatott mindössze kettőben talált temetkezés maradványaira ú. m. az emberi csontváz egyes alkatrészeinek töredékeire s egyben egy félgömb alakú agyag-, egy másik valószínűleg kék üveggyöngyre és egy agyagedény töredékeire. Az egyik Fsad környéki dolmenben pedig egy vaskard, egy vas csákány, egy hamuval telt felfordított edény, rézgombok s egyéb tönkrement apróbb tárgy meghatározatlan töredékei találtattak. Nagyon valószínű, hogy e sírmellékletek a dolmen építőknél sokkal később élt egyének után temetkezései s így e megalith emlékek korának megállapítására nem alkalmasak, épen azért fel kellett tenni, hogy a kaukázusi dolmenek ép úgy, mint közvetlen szomszédaik a krímiek is ugyanabból a művelődési epochából erednek, mint az Indiában, Szíriában, Palesztinában, Algírban, Korzika szigetén, Sjjanyol-, Portugál-, Franczia- és Angolországban és Skandináviában lelt s a kaukázusiakkal formára és méretek tekintetében egyező e megalith emlékek. Kevesebb fontossággal bírnak azon a Kaukázus némely vidékein előforduló, magánosan álló erratikus kőtuskók, melyeken néha csészés mélyedések is láthatók (pierres a écuelles) s melyekhez a nép itt is ép úgy, mint a nyugaton előforduló hasonló emlékekhez különféle legendákat fűz és babonás nevekkel látja el azokat. Chantre figyelmeztet arra a körülményre au nord jusqu'à Abadzekskaïa, au sud jusqu'à Khamitski. La quatrième série, enfin, se groupe au confluent du Khotz et de la Laba, près de Bagovsk Cette série est peu fouillée, aussi ne saurions nous en déterminer l'âge. M. Galitzin, qui a fouillé plusieurs dolmens de la quatrième série de la région de Kouban, n'a trouvé des objets funéraires que dans deux de ces dolmens, notamment des fragments de parties de squelettes humains, une perle en terre, semisphérique, une perle de verroterie qui a du être bleue et les fragments d'un pot de terre. Dans un dolmen des environs de Pchad on a trouvé une épée en fer, un marteau en fer, un pot renversé rempli de cendre,» des boutons de cuivre et de jjetits objets détruits indéterminables. Il est probable que les tombeaux qui se trouvent à côté ont servi pour des individus ayant vécu beaucouj) plus tard que les constructeurs des dolmens; ils ne se prêtent pas à la détermination de l'époque des monuments mégalithiques; aussi faut-il supposer que les dolmens du Caucase, de même que ceux de la Crimée, remontent à la même époque que les monuments mégalithiques, trouvés aux Indes, en Syrie, en Palestine, en Algérie, en Corse, en Espagne, au Portugal, en France, en Angleterre et en Scandinavie et jjrésentant les mêmes formes et dimensions que les monuments similaires du Caucase. Les blocs erratiques isolés que l'on trouve dans quelques régions du Caucase et sur lesquels on remarque parfois des enfoncements (pierres à écuelles), sont moins importants. Le peuple y attache des légendes, à l'instar de l'occident, et leur donne des noms de superstition. M. Chantre a relevé le fait qu'on a ren-