Zichy Jenő - Jankó János - Pósta Béla: Zichy Jenő gróf kaukázusi és középázsiai utazásai 2. A magyar faj vándorlása (Budapest, 1897)
Első szakasz : A gyűjtemény osztályozása - II. Bakszan- és Csegem-völgyi leletek
37G A GYŰJTEMÉNY OSZTÁLYOZÁSA. — CLASSEMENT 1 )E LA COLLECTION. dékok s egyiken sem látható valamelyes nyoma annak, hogy azokat, mint csüngőket használták volna, a mykenei hasonló darabok pedig kifejezetten ruhadíszül szolgállak. Miller a XVIII. táblánk 5. száma alatti leopárdfőben lát phanagoriai importot, (KaBKa3T. B lut . I.) ; legjellemzőbb azonban ebben a tekintetben a XVIII. táblánkon 2. sz. alatt rajzolt díszítő lap guggoló szarvasa s különösen az a mód, melylyel készítője az állal nyakának és lábának izmait jellemezte. Az izmok e fajta jellemzése tekintetében elegendőnek véljük, hogy a persepolisi oroszlánok és küzdő állatok nyak- és lábizmainak hasonló jellemzésére utalva, megjelöljük a forrást, a honnan e modorosság a görög művészetbe jutott, mert hogy abba belejutott, annak világos bizonyítékát képezik egy az athéni Akropolison levő félkörű karszék ékítményei, melyet a jellemzés világosabbá tétele végett 5. ábránkban ide melléklünk. A szék oldalát ékítő szárnyasállat farkizmának kezelésében, mely végein felkunkorodó levéldiszítménnyé van stylizálva, lehetetlen fel nem ismernünk a teljes egyezést azzal a kezeléssel, mely guggoló szarvasunk izmait jellemzi. Mind a kettőn erőteljes vonallal vannak az izmok szétválasztva s míg a belső izom simán marad a külsőt rovátkolások tagolják. Hasonló modorú ékítést találunk a XVII-ik tábla 11-ik számú csüngőjén, sőt az ugyané tábla 17-ik száma alatt rajzolt sasröpte alakú csüngőn is ennek a nyomai láthatók. Itt kell megemlékeznünk a szórványos leletek közt előfordult azon két aránytalan nagy övkapocsról is, melyek5. ábra — Mycène étaient évidemment des accessoires de vêtement. Dans la tête de léopard visible sous No 5 de la Pl. XVIII. M. Miller voit une pièce importée de Phanagorie (KaBica3, Bliil). Mais la pièce la plus caractéristique , c'est le cerf accroupi de la pièce 2 de notre Pl. XVIII et surtout la manière dont l'artiste a dessiné les muscles du cou et des pieds de l'animal. Pour ce qui concerne cette manière de représenter les muscles il nous suffira de citer la même manière employée pour dessiner les muscles du cou et des pieds des lions et animaux luttants de Persepolis. Nous désignons la voie par laquelle cette manière a été introduite dans l'art grec. Car elle y a été introduite. Nous n'en voulons pour preuve (jue l'ornement d'un fauteuil se trouvant dans l'Acropole d'Athènes, ornement que nous reproduisons ici dans la gravure 5 du texte. On n'a qu'à regarder les muscles de la queue de l'animal ailé, dessinés en ornement p. ,. - feuillu relevé aux rer lgul C D. bords pour reconnaître sur le champ la similitude avec le dessin employé pour représenter les muscles de notre cerf accroupi. Ici et là les muscles sont séparés par une vigoureuse ligne; le muscle intérieur reste lisse, tandis que le muscle extérieur est marqué par des entailles. Nous trouvons un ornement similaire sur la pendeloque 11 de la Pl. XVII et même sur la pendeloque en forme d'aigle volant du No 17 de la même planche. Ici nous devons mentionner deux agrafes de ceinture, de grandeur démésurée qui se trouvaient parmi les objets isolés et étaient représentées dans nos gravures
