Zichy Jenő - Jankó János - Pósta Béla: Zichy Jenő gróf kaukázusi és középázsiai utazásai 2. A magyar faj vándorlása (Budapest, 1897)
Első szakasz : A gyűjtemény osztályozása - I. Szórványos leletek
37G A GYŰJTEMÉNY OSZTÁLYOZÁSA. — CLASSEMENT 1)E LA COLLECTION. VIII. és IX. tábláinak azon szórványos leletekjellemzőbb alakjait mutatják, melyek a római császárkori iparművészet oly általánosan ismert produktumai, melyek mindenütt egyformán fellelhetők, a hova a világbirodalomnak akár politikai, akár ipari és kereskedelmi befolyása kiterjedt. A IX-ik tábla 2-ik száma alatt rajzolt oroszlánfej a bakszan- és csegemvölgyi csoportba tartozván, erről később szólandunk. X-ik táblánk 1—(5. számai még az előbbi csoport folytatásait képező fibula typusokat mutatnak, melyek közt ismeretlen typust egyetlen darab sem képvisel; csakis azon körülmény, hogy bizonyos formák a Kaukázusban előfordulnak, bír érdekkel. Nevezetesen a 6-ik számú, melynek előlapját kampós kereszt (svastika) képezi, daczára keleti motívumának, mely mint láttuk, már a kaukázusi ú. n. őskori bronzoknak is kedvelt motívuma, az irodalomból eddig kaukázusi leletből nem volt ismeretes, holott úgy Galliában, mint Pannoniában gyakori alak ; még érdekesebb a 4-ik számú példányban olyan formával találkoznunk, melynek áttört ékítése oly élénken emlékeztet a kelta és gall törzsek területein elterjedt hasonló ékítésekre. Mindenesetre tetszetős dolog lenne itt összeköttetést keresnünk a kelta törzsek balkáni szereplése, Galatia alapítása slb. között, ha nem vennők tekintetbe azt az assimiláló, mindent felszívó tevékenységet, melyet a római császárkori iparművességnek a különböző központokon működő gyárszerű ipara kifejtett. Annyi azonban tény, hogy az ezen táblánkon egyesített fibula typusok közül még az aránylag legkorábbi is (l.,4., 5., (>. sz.) az időszámításunk első századaiban divatos formákat mutatja, sőt a későbbiek (2., 3. sz.) a Kr. u. IV-ik század végéig, sőt kevéssel tovább is lenyúlnak. Oly időből származnak tehát, a melyet a nyugotról, észak és kelet felől özönlő germán és a keletről Planches VIII. et IX. Objets isolés avec ces formes caractéristiques qui sont les produits universellement connus des ails industriels de l'empire de Rome et qui reviennent dans toutes les régions ayant subi l'influence soit politique, soit industrielle et commerciale de l'Empire. La tète de lion de la Pl. IX. (fig. 2.) appartient au groupe de Baksan et Tchegem. Planche X. Les figures 1. à 6. montrent encore les types de fibule qui forment la suite du groupe précédent; aucune pièce n'appartient à un type inconnu ; ce qui présente un intérêt, c'est le fait que certaines formes se retrouvent au Caucase. Ainsi la pièce (i. dont la face antérieure est formée par une croix gainée, ne se retrouve pas dans le relevé des trouvailles caucasiennes, bien que son ornement oriental soit un motif favori des bronzes préhistoriques du Caucase et soit fréquent dans la Gaule et en Pannonié. La pièce N" 4. est plus intéressante encore, son ornement à jour rappelle vivement des ornements correspondants très répandus chez les tribus celtiques et gauloises. On serait tenté d'établir un rapport avec l'action des Celles dans les Balcans, la création de Galatie et d'autres faits; mais il faut tenir compte de la puissante action assimilatrice que l'art romain a exercée sur les fabriques des plus divers centres industriels de ces temps. Ce n'en est pas moins un fait, que même les plus anciens de parmi les types réunis sur cette Planche (fig. 1., 4., 5. et 6.), présentent les formes usitées des premiers siècles de l'ère chrétienne, et que les pièces plus récentes (fig. 2. et 3.) datent de la fin du IV. siècle, sinon de plus tard encore. Elles remontent donc á l'époque remplie par les migrations des peuples germaniques venus du nord et de l'est et des peuples touraniens venus d'orient. C'est à cette même époque qu'appartiennent sans doute les boucles d'attache figurées sous N 0 5 7., 8. 49
