Bakcsy Gergely: A szatmárnémeti ev. ref. főgimn. története (Szatmárt, 1896)
III. az oktatásügy története - 1. Kezdettől 1754-ig - b) Fegyelmi állapot
A vallásos nevelésre igen nagy gond volt fordítva, a mire vonatkozik az egyházi tanácsnak 1751. jan. 12-ikén hozott 3—4 sz. határozata is, mely szószerint igy hangzik : „3. Minden letzkénck előtte és utánna a Classisokban énekeljenek bizonyos énekből edgy vagy két verseket. Szerdán s Szombaton pedig dellyesti cultus után (tanítás után) az Ekkíesia cantora tanítsa az egész oskolabeli gyermekeket énekekre." „4. Az időnek téli keménysége miatt a Soltár magyarázat elmúlhat, úgy mindazonáltal, hogy az idő enyhülvén, ismét felvetettessék." A tanítást, nevelést ellenőrizte a consistorium; erre vonatkozik az 1751. jan. 12-ikén hozott 2-ik sz. határozat, mely következőleg intézkedik: „Minden héten lejendő visitatiójára az oskolabeli Classisoknak denomináltattak: Tek. Emeritus Bíró Váradi Mihály uram, Tiszt. Praedicator Uraimék közül edgyik, a ki nem hetes. Tek. Curator Uraimék közül is edgyik hasonlóképen. Közönségesen pedig minden érdemes Előljáró mikor érkezik, tartozik visitálni." b.) Fegyelmi állapot. A tanuló ifjúságnak erkölcsi magaviselete, kötelességeinek pontos és lelkiismeretes teljesítése felett a felügyeletet a sedes gyakorolta, s a vétségekhez mérten a büntetést vagy maga, vagy különös esetekben a sedes mixta mondotta ki. A sedes scholastica (iskola-szék) állott— a mint fennebb is láttuk — az iskola prof'essorából, a seniorból, contrascribaból, iuratusokból és praeceptorokból. A sedes mixta állott az előbbiekből, a két lelkészből s a városi tanács 2—3 tagjából. A sedes Scholastika üléseiről felvett jegyzőkönyvekből ránk maradtak a Tabajdi János professor idejétől 1719-től 1735-ig vezetett jegyzőkönyvek. Ennek a pár évről szóló feljegyzésnek az alapján mondhatunk valamit a fegyelmezésről, mert e tárgynál is úgy vagyunk, mint az oktatásügyinél; magok a fegyelmi törvények és szabályok nem maradtak fenn, csak a czímük, melyre a fegyelmi napló a büntetések megállapításánál többször hivatkozik : Articuli de moribus Scholarium s így csak egyes jelekből, egyes vonatkozásokból következtethetünk vissza azokra. A tanuló ifjúság felett a közvetlen felügyeletet gyakorolták a publicus praeceptorok, a contrascriba, juratusok vagy az arra kirendelt deákok. A fegyelmi törvényeknek nagy részét maga az ifjúság alkotta meg s azoknak megtartására saját névaláírásával (subscriptio) kötelezte magát. A publicus praeceptorok tapasztalataikról jelentést tettek a