Bakcsy Gergely: A szatmárnémeti ev. ref. főgimn. története (Szatmárt, 1896)

III. az oktatásügy története - 1. Kezdettől 1754-ig - b) Fegyelmi állapot

sedes elnökének, —a professornak —a ki vagy saját belátása szerint intézkedett, vagy a súlyosabb fegyelmi esetet a sedes scholastica elé vitte. Ha pedig a vétség oly mérvű volt, a mely az iskolából való kizárást vont maga után, akkor a professor sedes mixtát hívott össze s az Ítélet súlyát, azaz a felelősséget úgy magáról, mint a sedest alkotó ifjúsági tagokról részben áthárította az iskola kötelékein kivűl álló tagjaira a sedes mixtanak. Kérdés: mik voltak a tanulók kötelességei, a melyeknek elmulasztása büntetést vont maga után a hanyag diákra ? Kötelességük volt a tanulóknak a tanításra kijelölt órákban a tanteremben pontosan megjelenni, a tanítás ideje alatt csendesen, figyelmesen ülni. A kisebb tanulóknak (az úgynevezett első éves diákoknak) kötelességük volt az iskolában éjjel őrködni s azokat, a kik kapuzárás után jöttek, vagy kiszöktek vagy kimaradtak egész éjjel, a contrascribának vagy a publicus praeceptorok valamelyikének feljelenteni. Felügyeltek a város nmlmában minden szombaton az iskola búzájának őrlésére és a vámszedésre. Felügyeltek felváltva 6—8 hétig a főzetésre. Az idősebb diákok felváltva egymást, három hónaponként teljesítették a kántori kötelességeket 1623-ig 4—4 frt díjért. A primarii (legidősebb diákok) közül nyolczan voltak a két elemi és hat gimnáziufni osztály tanítói praeceptor publicus néven. Az ifjúság a maga kebeléből választott senior-t, contrascribat, könyvtárnokot és egy inspectort, ki a szolgákra felügyelt. A senior felügyelt az egész iskolára; ő volt az ifjúság pénzének felügyelője, vagyis a cassa bursalis (cassa caritatis) a szent bursa pénztárosa. Pontos számadást vezetett a bevételekről és kiadásokról. Ezen cassa caritatisnak évenként szép bevétele volt a temetési díjakból — egy-egy temetés után járt a cassa részére 1 frt 50 dénár; — a büntetés pénzekből; ajándékokból; azon 2—2 frt díjból, melyet az egyházak fizettek akkor, ha a tanuló ifjak közül elvitték valamelyiket rectornak. Joga volt a seniornak ezen cassából kikölcsönözni a diákoknak a saját felelősségére. Számadását köteles volt évenként bemutatni a professornak, a ki szigorú ellenőrzést gyakorolt felette. A cassa caritatis (szent bursa) tekintélyes összeggel gyarapodott több oldalról; bevételei voltak a pium legatumokból, a nyári supplicatiokból, és azon kéregetésekből, melyeket ünnepek alkalmával ejtettek meg. Ezen nagyobb összegeket a professor kezelte, a ki rendes naplót vezetett úgy a bevételekről, mint a kiadásokról s a mint átvette az egyesektől az adakozásokból begyült összeget és bevezette a naplójába, a senior és contrascriba ellenjegyezte.