Vay Dániel: Magyarország története 2. (Debrecen, 1888-1889)

I. Ferdinánd és János Zsigmond ellenkirályok

— 69 — sérje. Isabella fiával Lembergből September 23-án ki­indúlt, Szamokon tetemes haderő csatlakozván hoz­zájuk octóber 22-én a 17 éves János Zsigmonddal Kolozs­várra ünepélyesen bevonult. Dobó István látván, az ellent­állás lehetetlenségét, magának szabad elvonulást biztosítva, Szamosujvárt november 28-án átadta, ezen tette miatt Perényi Gábor kinek Ferdinánd a sárospataki uradalmat adományozta, elfogatta. Dobó tömlöczéböl egy év után szökéssel menekült, Ferdinándhoz sietett, ki Bodót, Léva, Telkibánya, Végles és a gönczi uradalmakkal jutal­mazta. Erdély Ferdinántól elpártolva ezenfelül Magyar­országnak felföldén Gömörben a Bebekek, Abaujban Pe­rényi Gábor és Némethy Ferencz, Sárosban Tarczay György s János Zsigmondnak lobogóját kitűzték; a ti­szai részeket hódoltatták. A törökök május végén, a Sztancsics Márk és Uj­laky Sebestyén kapitányok által védett Szigetvárt köríil­táborolták; a vitéz őrség a törököknek négy rohamát visszaverte, de az ötödik után Ali pasa a várost elfog­lalta: az őrség a várba vonult, honnan kirohanást in­tézve. a janicsárok Agáját 40-ed magával elfogták. Ali junius végén összehordott fákkal és rőzsével a várnak árkait betöltette, mit az őrség felgyújtott, miután Ali földdel tömette meg a sánczokat, innen a várat ágyúi­val folyton törette. A magyar vezérek Julius 10-én kelt jelentésükben tudatták Ferdinánddal, hogy ha gyorsan segély nem érkezik Szigetvár elesik, a segély nem Bécs­ből, de Nádasdy Tamás nádortól és Zrínyi Miklós hor­vát bántól közeledett. Zrínyi, az e vidéken táborozott Puchaim és Pelweyler dandáraival egyesülve, Szigetvár közelébe érkezett, hogy Halyt Szigettől elvonja, hadait Babocsa mellett állította fel, Haly 15000 rendes és ugyanannyi rendetlen hadaival támadást intézett, á reg­5+

Next

/
Oldalképek
Tartalom