Vay Dániel: Magyarország története 2. (Debrecen, 1888-1889)

I. Ferdinánd és János Zsigmond ellenkirályok

- 70 — géltől estig tartott liarcz azzal végződött, hogy Zrinyi Miklós a török hadakat a Rinya mocsárjai közzé szoritotta; másnap július 24-én a törökök újra támadólag léptek fel; de Zrinyi ismét diadalmaskodott s a harcztérnek ura maradt. Az elvonuló pasa táborát kiegésziti és Babocsa alatt szenvedett vereségeiért bosszút lihegve Szigetvár felé közeledett, hol a várőrség kijavítva a réseket az ellent készen várta és azt visszaveré. Zrinyi Miklós táborához, September elején ujabb német dandárok csatlakoztak; kikkel egyesülten Korotnát és Babocsát elfoglalta. Ezen némethadak Kanizsa és Szigetvár kijavítása után, téli szállásaikra elvonultak. Zrinyi Miklós bosszúságában, hogy ily csekély sikerek után a birodalmi hadak a harcz terét elhagyták, horvátbáni méltóságáról leköszönt. Ferdinánd, midőn látta a dunai részeken Nádasdy Tamásnak és Zrínyi Miklósnak, a felvidéken Forgách Simonnak (ki huszáraival Tarkő és Nagyidát meglepve bevette, lehordatta; Krasznahorkát ostrom alá fogta,) sikereiken meggyőződhetett, hogy a magyar katonaság saját • vezérei alatt csodákat müvei. Látta ellenben azt is, hogy midőn Forgácsot vitézeivel Nagyváradnak felmentésére vezénylette és Krasznahorka ostromát német zsoldosaira bizta, ezeket a várából kitört Bebek, felényi hadaival September elsején, rutul megverte. A győztes Bebek 18 ágyút, s a németek élelem és hadszereit elfoglalta ; a vesztett csata után, a labonczok vezérüket elfogták, vasba verték. Ferdinánd mind ezekről meggyőződve Nádasdy Tamás nádornak, alvezérét Telekesy Imrét a felvidéknek kapitányává kinevezte, ki csakhamar Ferdinánd részére lióditá Székely Antalt kétszáz vitézeivel, ugy az egyenként száz vitézt vezénylő Móré Gáspárt, Kostorics Györgyöt, Szalay Ferenczet, Szenczy Mátyást, ezek. kel egyesülten Perényitöl, a pálóczi és zempléni vára-