Vay Dániel: Magyarország története 2. (Debrecen, 1888-1889)

I. József

— 422 — a lengyel királyságról lemondott. A svédek barátságát megtartani törek edett. XIV. Lajos ez időben Dessaleursnak kijelentette, hogy Rákóczyval szövetkezni nem hajlandó, azonban Dessaleiu-st a fejedelemnek tovább ámítására utasította. Csakhamar Rákóczynak a szövetkezést sürgető levelére a franczia király már kitérő udvariassággal válaszolt 5 Rákóczy részére a jaroszláví uradalmat megvette s kit díszruhákkal és 100,000 tallér ajándékával, Bercsényit .pedig százezer forinttal kecsegtette. A fejedelem belátta, hogy mindezek üres biztatások, most kettőztetett hévvel a bajor fejedelemnek a magyar trónra emelésén fáradozott, kit Vetéssy által októberben a magyar koronával megkínálva, felkért, hogy hadait Szilézia széleire vezesse, ott egyesüljön hadaival. Ugyanezen időben Párisban az ellenséges indulatu Dessaleursnak felváltását sürgette, egyszersmind a bajor fejedelemnél tett lépéseit bejelentette. November közepén Rákóczy a Kassára összehívott országtanácscsal értekezett, hadait téli szállásokra elhelyezte, a pénzügy felett intézkedett, hadi czélul a jövö évben Sléziát kijelelte. József 1708. február 29-ére Pozsonyba országgyűlést hirdetett Eszterházy nádor a Rákóczy által elfoglalt megyéknek meghívóit a fejedelemhez küldötte, kit felkért, vegye szivére a hazának romlását s a meghívókat osztassa szét, hogy a rendek as országgyűlésen, melyen ő felsége az országnak sérelmeit eloszlatni törekszik, résztvehessenek. Rákóczy a meghívókat szélylyel küldötte, söt a menni szándékozóknak útlevelet igért ennek daczára a pozsonyi gyűlésre csak kilencz megyés és tiz czimzetes püspök, ötvenkét világi ur, a rendek táblájától két káptalan és Pozsony, Nyitra, .Trencsén, Bars, Esztergom, Pest, Győr, Soprony, Mosony, Vas, Zala,