Vay Dániel: Magyarország története 2. (Debrecen, 1888-1889)

I. József

második Kiében Lengyelországba küldötte Bercsényinek külön utasítást is adott, hogy Péter czárral bizalmasan értekezzék, ki által azon tervét is közöltette, igyekezzék a czár fejlődésének indult hatalmát, franczia szövetséggel fokozni, és czélszerünek ítélte, hogy ha a czár a bécsi és párisi udvarok között közbenjáróul fellépne, köztük a békét közvetítené, ezen békekötésnél Magyarországnak törvényeit, szabadságát biztosítaná. Az igy helyreállított béke után egyesülve a törököt Európából kiverhetnék. Péter czárnak megtetszett Rákóczynak terve, és ennek vonalán, a magyar küldöttekkel September 4-én megállapodott, miként a lengyel király választást három hónapra elhalasztja ; miközben Rákóczy a franczia király és bajor fejedelem, ugy a svéd király és czár k özötti közbenjárására kellő lépéseit megteszi; de ha. sikert nem aratna, a lengyel trónt elfogadni köteles; a czár pedig biztosítja a fejedelmet, hogy ugy a lengyel trónt, mint Erdélyt békében bírhassa; és Magyarországot alkotmányának szabad élvezetében feltartani segédkezet nyújt. Rákóczy tervét XIV. Lajossal Dessalleurs által közölte; ez a Péter czárrali szövetkezést a franczia érdek ellenesnek tekintve, ezt kedvetlenül fogadta, a svéd királynál lépést nem tett; hiába igyekezett Rákóczy a Dessalleurs gyanakodásaitól félre vezetett franczia királyt Bercsényi által megnyugtatni. XIV. Lajos fázott a Péter czárral szövetkezéstől. Rákóczy terve füstbe ment. Hogy aggályai szaporodjanak, megbizott barátnője' Siniavszka grófné értesítette Rákóczyt, miként a Péter czár által felerőszakolt gyűlésen, fejedelemségére csak néhány vidéki szavazott- Lengyelországnak nagy tanácsában pedig egyetlen votumot sem nyert; a lehangolt fejedelem futárai által, követeit visszarend lte ; és 26*