Vay Dániel: Magyarország története 2. (Debrecen, 1888-1889)
II. Ferdinánd
———— — 220 — zott. Beszterczén a fejedelem képviselői az áruló s a fejedelmet megsértő Thurzó Szaniszlónak és vele Sándor Jánosnak halálra Ítéltetését követelték, ezen követelés szigora és mert értésükre esett, hogy a fejedelem a bányavárosokat elfoglalta, Ferdinándnak biztosai megijedtek és szétfutottak. A fejedelem hadaival folyton előre halad, előhadai Nagyszombat alatt Tenfelbach labanczait szélyel verik, Bethlen hadaival octóber elején Aiisztrkban és Stiriában, mint Morvába mutatkoztak. Ferdinánd elrémül, kincseit becsomagolva útra készen áll, minién Caraffának Godingnál körülsánczolt hadait a fejedelem hadai tönkre verték. Goding ostrománál a fejedelem páratlan személye 5 vitézséget tanúsított, midőn a várat vizsgálva felösmertetett.s az ágyuk sortüzével fogadtatott, midőn óvatosságot tanácsló kíséretével hideg vériien felelte, „ho 1 látta tok, hogy egy fejedelmet öreg lövő szerszámmal öltek volna me g," és abaposztó köpenyébe burkoltan — vizsgálódásait folytattaFerdinánd veresége után elhatározta, hogy családjával Tirolba költözik. Bethlen diadalmai közepette Eszterházy Miklósnak felszólítására, a Ferdinánd által kért két havi fegyvernyugvást elfogadta, hadait téli szállásokra rendelte. A megadott fegyverszünet után, 16*23november 25-én főhadiszállását Nagy-Szombatba áttette ; honnan követei által, Ferdinándot, ha Oppelnt és Ratibőrt és Magyarországnak tiszai részeit s a bányavárosokat által adja, békével megkinálta. A bécsi tárgyalások egyedül a íegyvernyugvásnak áprilisig kiterjesztését eredményezték. Bethlen Kassára vezette hadait. Bécsbe Thurzó nádor és a körülötte nagyszámmal sereglett magyar főurak, 1624-ik évben a békének elfogadását tanácsolták, de