Vay Dániel: Magyarország története 2. (Debrecen, 1888-1889)

II. Ferdinánd

Eszterházy Miklósnak tanácsára Ferdinánd a háborúnak tovább folytatását határozta. Bethlen követei Hágában felkeresték Fridriket, és oda működtek, hogy a Németalföld, Spanyolország ellen erélyesen folytassa a háborút, hogy ez által Tilly nek hadait Magyar- és Csehországtól távol tartsa, mit ha kiviszen, a csehkirályságba visszahelyezéséről biztosították. A követség eljárásának sikere után, Ferdinánd ismét tárgyalásokba bocsátkozott, mely után a nikolsburgi béke némi módosításokkal újra megerősíttetett. Az ujjabb békeegyesség miatt bosszús sultán a török adóknak azonnal beküldését követelte, Bethlen késznek nyilatkozott a Báthory Zsigmond olta soha nem Jkivánt évi adónak lefizetésére; de kijelentette, hogy azon esetbe a netalán megtámadhatott sultánt hadaival nem segitheti. Bethlen fejedelem a megkötött béke után Ferdinándhoz közeledett és leányát, Mária Anna főherczeg nőt nőül megkérette, de a királytól elutasittatott. A kikosarazott fejedelem, midőn követei 1625-ik évben a zsitvatoroki békének valósitása végett a német és török megbízottakkal tanácskoztak, a törökökhöz közeledett, miért Ferdinánd Vácznak kiadását sükerteleniil követelte, a gyűlés eredmény nélkül szétoszlott. Bethlen Kamuty Farkas cancellárja által most Ferdinánd második leányának Czeczilia főherczegnönek kezét kérte, de ismét elutasittatott; mi után Kamuty követtársaival egyenesen Berlinbe utazott, hol brandenburgi György Vilmos választó-fejedelemnek leányát a fejedelemnek eljegyezte. Ferdinánd 1626-ik évi szeptember 8-án Sopronba két okból hirdetett országgyűlést; első, — hogy nánd fiát Magyarország királyául elösmertesse; második, hogy az elhalt Thurzó helyett nádort választasson. —