Vay Dániel: Magyarország története 1. (Debrecen, 1888-1889)

Árpádházi fejedelmek - Árpád

- 50 — ,,Halies"-on a fejedelemnek vendégszeretetét huzamosabb időn át élvezik, itt találják Árpádot Zandirham székely Rovobánnak (Rabonbán) követei, előadják, miről a székelyek örömmel értesültek, hogy Árpád hadaival Attila birodalmának visszahódítására közeledik és a honfoglalás nagy müvéhez a székelyek szövetségét fel ajánlják. Árpádnak öröme leirhatlan. midőn a régi Hunniából és pedig Attilának dicsőségeiben osztozott vitéz székelyeket maga körül látta. A vitéz hunnokkal és az ős Hunnia határainál felkereső székely sasokkal erősödve, a honszerzést biztosnak véli. A rovobánnak megvendégelt követeit az etelközi vérszerrel visszaküldi. A hazájokba megérkezett székelyek Árpád üzenetét tudatják. A Rovobán (Rabonbán) a székelységet Budvárra (Bondvárra) összehívja, közli a vérszert, mit a székelyek egy hatodik ponttal bővítve és a harmadikat pótolva, elfogadnak, ezen gyűlésnek és az itt kötött szerződésnek a kőtől, mely körül gyülekeztek s mire róvtak, neve ,.köszer." A vitéz székelyek a kőszerbe letett eskiijöket vérükkel ezerszer megpecsételték. Vitézségük mellett nemzeti hagyományainknak is legvénebb és hivebb őrei a székelyek, a tizenhatodik században még a rovóirást, a hun betűket ösmerték és ha elveszett, csak a rovobánok megszűnése után veszett el, jellemző, hogy a székely Orbán Balázs napjainkban is a rovás jegyek kutatásaival, fejtegetésével foglalkozik. Árpád a Kárpátok ormaira érkezik, betekint az alatta elterülő hajdani Hunniába és a feltísztitott őserdőknek csapásain hadait a 889-ik évben a nehéz munkáról Munkácsnak nevezett város alá vezeti. A honfoglalásban első lépését megtéve, lábait Hunnia földén meg.veti.