Vay Dániel: Magyarország története 1. (Debrecen, 1888-1889)

Árpádházi fejedelmek - Árpád

— 51 — Mielőtt liacli utján tovább indulna, számot vet, minő fejedelmektől és népektől kell a hazát elfoglalni! Tudja, miként a Kárpátoktól le a Duna és Tisza között bolgár és szláv vegyes népe felett Zalán fejedelem uralkodik, a Szamos két partján, s innen le Biharig, kazar, részben oláli alattvalóinak ura a kazar eredetű Maroth, a temesi tartományban Glad vajda parancsol, Erdélyt a székelység kivételével Gelu birta, a cseh cs lengyel határoktól le a Dráváig, tehát az alakulóban levő Morvaországnak magvát Szvatopluk birta, kivel Pannoniáért Arnulf német király versengett. Árpád számba véve elleneit, ovatosau fokról-fokra halad, először Zalánt támadja meg. Munkács vidéke .meghódol és mint láncz szemeiben, akként szaporodik az Árpád hűségére esküdött helységek száma, kivétel Laborcz, Ungvárnak parancsnoka. Laborcz hódolat helyett csapatával elvonul, de menekülésében a magyar lovasság eléri, seregét leveri, őt elfogják és a közel folyónál felakasztják, kinek nevéről azon patakot máig Laborcznak nevezik. Laborcz bűnhődése után Ungvár hódol. Árpád a Bodrogközön ellentállás nélkül tovább haladva, a szép Hegyaljára érkezik. Tudjuk, a tiszavidéken akkor bolgárok laktak; fejedelmük Zalán, ki a magyarok íeltartására gyönge, fenyetéseivel véli a nagy hadáradást felt arthat ónak: követe által üzeni Árpádnak, ne tegye lábát át a Tiszán; mert ez esetben szövetséges hadait reá znditja. Árpád áttekinti a másokkal fenyegető üzenetnek értékét, és cselre csellel felel. A rettegését elárult Zalánhoz követeit tizenkét hófehér ménnel és gazdag ajándokaival indítja, a válogatott vitézekből összeállított követség Alpáron (Csongrád4*