Vay Dániel: Magyarország története 1. (Debrecen, 1888-1889)

III-ik RÉSZ. - Vegyesházbeli királyok. - II. Ulászló

— 367 — Gritti Lajosnak atyja) által Bajaziádel békét kötött; de a tunya nem mozdul, és mint az éhezőnek a sült galamb, ölébe hull a szultán által 1503-ik évben kínált béke és Ulászló hét évig terjedő fegyvernyugvást nyert. Az urak kényük szerint garázdálkodnak, a kizsarolt nép főleg Biharmegyében háborog, ezeket Czobor királyi biztos elnyomja; a dunántuli megyék zászlóikat megtagadják — a tehetetlen és mindig üres pénztáru Ulászló Baján 1503-ik évben ismét országgyűlést tart ; hol a rendek a kívánt adót meg nem szavazták, miért Ulászló több megyékben törvénytelen adókat zsaroltatott, törvényszegését a megyéknek többsége kárhoztatta, a törvénytelen adókat készséggel fizetőket, hazaárulóknak nyilvánítják. Ulászló, mint mindig, uj országgyűlésben keresné menedékét, de rosszul számított. Az 15' 4-dik évi Szt.-György napján a Rákoson tartott gyűlés kénykedő eljárását rosszalta s a kért adó felemelést megtagadta. Ezen országgyűlésen Perényi luve nádorrá választatott. Érdekes ezen országgyűlésnek azon végzése, melyben kimondották, hogy a mely megye törvénytelenül követelt adót beszedett, annak nemessége becsületvesztettnek nyilvánittassék. Az adózási jogvédelmében, őseink századokon át a törvényre hivatkoztak ! Corvin János 1504-ik november 12-én harminczöt éves korában elhal. Corvin, Bianka kezétől elesve, Frangepán Beatrixot vette nőül ; kitől Kristóf fia jjés Erzsébet leánya maradt. Kristóf következő évben elhalt. Erzsébet, az anyja Frangepán Beatrix és Zápolya család között egyezség szerint tizenkettedik évében Zápolya Györgynek arája, ki két évvel idősebb vőlegényével Debreczenben találkozott, hol eljegyzésüket ünnepelték. A Záp nyák és az özvegy Ulászlónál lépést tettek, egyezzék bele, hogy a Corvin javak az ifjn párra száll-