Vay Dániel: Magyarország története 1. (Debrecen, 1888-1889)

III-ik RÉSZ. - Vegyesházbeli királyok. - II. Ulászló

— 80S — janak. Ezen tárgyalások idejében Erzsébet elhalt, a Corvin család fi és nőágon kimúlt. Az 150o-ik évnek elején Ulászló aggályos betegségbe esik. Az országgyűlésen a Zápolyák, Bakacs bibornok Ujlaky Lörinez berezeg és Perényi nádor szövetkeztek és a törvényhozás minden tagjával a felettébb tontos „k izár ó o k m á 11 y'-t aláíratták ; melyben kimondatott, hogy Magyarország nemzeti fejedelmei alatt jólétben, hatalomban diszlett, az idegen királyok alatt pedig közelebb csak hanyatlott, sülyedt, ez okból elhatározták, ha Ulászló fiutód nélkül elhal, a magyar királyságból m i n d e n idegen kizár assék; a korona után netalán vágyódó idegenek ellen az ország tel keljen ; ki e határozat ellen cselekszik, örök szolgaság járma alá vettessék. Ulászló,ezen főleg országlatát sujF végzést is közönynyel fogadta : de Miksa belátta, hogy ez Zápolya érdekében ellene és családja ellen készült, kardjara üt és hogy jogait erősítse, Ferdinánd fiának 1500-ik évben eljegyzé Ulászlónak Anna leányát; megegyeztek, hogy ha Anna elhalna, az esetben várandós nejétől születhető leányát vegye el, ha pedig Ulászló neje fiút szülne, ez vegye el Mária unokáját, Fülöp királynak leányát. Miksát megelőzte az özvegy Zápolyáné, ki János fiának Ulászló Annáját megkérette, biztosítván Ulászlót, hogy a nemzet Miksával kötött békeegyezséget jóváhagyni nem fogja. Zápolyánét Ulászló elutasította. A római király hazánkat hadaival elborítja, Pozsonyt, a Csalóközt és Vasvárt elfoglalta, hol Frangepán kalocsai érsek értesité, hogy Ulászlónak Lajos fia született, a heljzet változásával, a császárrá koronáztatás végett Rómába siető Miksa hadait kivezette. Ulászló, a Lajos fiának születésénél életét vesztett nejének eltakarítása után, a csecsemő Lajosnak koro-