Vay Dániel: Magyarország története 1. (Debrecen, 1888-1889)

Árpádházi fejedelmek - Árpád

\ megyében)' Zalánnak székhelyén előadja. „Árpád fejedelmünk üzenetedre válaszul tudatja, miként bár reá Atillának utódára néz a Duna és Tisza között minden föld, ezt jelenleg elfoglalni nem szándékozik, most ha a Sajó és Hernád völgyeit, a Tiszáig terjedő földeket átadod ; és e mellett a Tiszából egy korsó vízzel, Alpár mezejéről pedig kevés füvei kedveskedel, megelégszik, sőt előzékenységedért gazdag ajándékot küld." Zalán Árpádnak gazdag ajándékait, különösen a soha nem látott szépségű méneket elragadtatással szemléli, de tudja azt is, miként jelenleg szövetséges segélyre nem számithat; mind ez okokból mint az adósságok terhe alatt roskadozó, mohon kap az időnyerésen, és Árpád feltételeit elfogadja. Árpád Szerencsen (szerencsétől) sikere feletti örömében áldomást ünnepel. Szerencsről Ede és Edomer kun-palócz vajdákat a Sajó völgynek megszállására kirendeli. Az ifjú Bors a nevéről Borsodnak nevezett megyének vidékén hódit. A magyaroknak minden irányban előre nyomulása után, Zalán Árpádnak ujabb követelését, hogy határainak kikerekitésére szükséges Zagyva vidéket adja ki, meg nem tagadhatta. Árpád többi vezéreit hódításra vezényli. Szabolcs, Tass és Tuhutum Marót ellen működnek. A soknejiisége miatt Ménmarotnak csúfolt fejedelmet felszállítják, a szabolcsi és szatmári Nyírségnek átadására, kinek válasza elutasító. Megindul a küzdelem, melynek jutalmául Szabolcs a róla nevezett megyét és Tassal együtt a szatmári Nyírséget, Tuhutum pedig az Érmelléket Zílahig hódoltaták. Tuhutum bihari várában oldalt hagyva Marotot, a Meszesen átkel és az oláh Gelut gyalui vára alatt,