Vay Dániel: Magyarország története 1. (Debrecen, 1888-1889)

I-ső RÉ5Z - A hunnok

— 13 — személyét az önmegtagadás erejében tünteti fel, ellenben udvarát, környezetét vakító fénynyel árasztja el, általa, gazdag népén szemeit örömmel legelteti. Zászlóit követö vitézei iránt, valamint a polgári érdemek jutalmazásánál, ugy hunnjai, mint idegen liivei iránt, egyenlően igazságos és nagylelkű. Attila a rómaiak által elvállalt 700 font évi adónak felvételére egy kunnt, Csáthot Konstantinápolybaküldi. Ezen nagy adó miatt bosszús rómaiak ismét garázdálkodnak a dunai határszéleken. Attila kezeibe ragadja, a csud bálványt, egy hunn ökrésztöl a Pontus lapályain talált kardot, harczraszáll és csodákat müvei. A 441. évben M a r g u s (Szendrö) városát hódolatra, néhány nappal később Eatiáriát (Widdin) és S i ndigont (Belgrád) romba dönti, ezután átkél a Száván és Szerémet beveszi, innen Thracia ellen fordul, N a i s s u s (Nissa) alatt terem, Konstantin szülővárosát megsemmisíti. Már S a r d i c a hódol és még ugyanazon évben hadai a Thermopiläkig száguldanak. Hetven elpusztult városnak romjai jelzik ez évi hadutait. T h e o d o s i u s császár békéért könyörög, mit rögtön 6000 font aranyat fizetve és évenkint 2000 fontnak adóul fizetését elvállalva, meg is nyer. Attila 443. évben a hun a határokat a Dunától elviszi és Naissusig kiterjeszti, hová a cserevásárokat is áttette. A római császár Attilának adófizető vazalja! A terhei alatt roskadozó Theodosius 449-ben engedékenységre bírandó Attilát, ehez fényes követséget indit. Ennek egyik kiváló tagja Priscus, ki huzamos időn át vendége vala Attilának, az utókorra a nagy Hunnia legnagyobb királyának leghívebb képét hagyta. Priseuson kivül P r o s p e r A q u i t a n u s, a német legen-