Vay Dániel: Magyarország története 1. (Debrecen, 1888-1889)

I-ső RÉ5Z - A hunnok

- 14 dák sat. foglalkoznak Attila személyével kinek a „nagy

;{ nevet hőstettei szerezték. Attila nemcsak vitéz, de egyszersmind alkotó erő is volt. Ősei bevezetik az Ural és Kárpátok közötti földekre a hunnokat, ámde a nagy birodalmat, Hunniát, Attila alapítja. II. Theodosiusnak a hunn királytól engedékenységet kérő követeit fogadja, de nem enged és kemény elhatározását Konstantinápolyba követei által tudatja, midőn a hunn követség a császárvárosban időzött, a fokról-fokra sülyedő császársági an a főhatalmat egy Crisaphius nevü herélt bitorolta. A ravasz Chrisaphius értesül, hogy egyik előkelő hunn, Edek, a világvárosnak műkincseit szakértő elragadtatással szemléli, ennélfogva Edeknek a nagyszerű iránti fogékonyságát kihasználandó, ármányt sző. Tolmácsa Vigil által kikérdezteti, nem óhajtana-e a főváros ékszereiből sokat birni. A heréltnél okosabb Edek áttekinti tervét és hogy gazságát leálczázhassa, igent mond. Az Edeket tőrébe bementnek, sőt lépvesszején már vergődőnek képzelő Crisaphius mohón siet, titkos értekezletre felkéreti. A megjelent Edeket Attilának meggyilkolására ösztönzi, miért a császárnak háláját igéri ezenfelül gazdag pénzjutalmat igér. Edek, hogy a hunn király ellen tervezett gyilkosságot meghiúsítsa, a gazságba beleegyezését színleli. Chrisaphius biztos sikerében, és hogy tervét végrehajthassa egy békéért esdő^ujabb követséget indit, melyhez az Attila élete ellen összeesküdött társait beosztja. A római követség Attilát a Dunánál vadászat közben találja. Edek királyát az élete ellen tervezett gazságról azonnal értesiti, Attila tehát ösmeri az orgyilkosság tervét, s az összeesküvés szálait kezében tartja Chrisaphius aljasságáról, mint Theodosius nyomorultságáról teljes bizonyítékot bir. és még is nagy titkát egy arczizmában