Vay Dániel: Magyarország története 1. (Debrecen, 1888-1889)

I-ső RÉ5Z - A hunnok

— 12 — hogy a nagy hadúr testvérének békés munkásságát nem ellenezte, sőt örömmel nézte. Nem is lehetett öcscsére fél. tékeny, mert valljuk meg, hogyha Buda városában nevét meg nem örökíti, róla mit sem tudnánk. II. Foglalkozzunk a világtörténetbe hősnevét csatavasával bevéső nagy hunn királylyal. Attila Kr. u. 416-ik évben, a Volga partjain született, férfiúvá a Duna és Tisza partjain izmosult. Az államkormányzatot és hadászatot a tapasztalt ítoff iskolájában tanulta. RoíF Attilának előbb tanácsot, azután kardot adott, végre koronát hagyott. így készül a rövid időn félpEurópát rettegtető hunn király. Mint a madár, tojását elrejtve, titokban költi életre, azonként a hunn király terveit zárkozottan érleli, ha megállapodott, tervei kivitelénél már gyors, mint a gyújtó villám. Harczaiban az ellentállók irányában kérlelhetlen, a hódolók iránt a kegyelmek királya. Nem tudod a kisded, de öblös mellű, széles vállú, bozontos szakállú, villogó szemű férfiúban mit csodálj ? Hadi genijével Nagy Sándor, Caesar, Napoleon között foglal helyet. A győzelmes hadjárataiból megtérő Attila a béke napjaiban népének igazságot szolgáltató birája. És a nagy hadúr és igaz biró mint államférfiú is kitűnő. Ösmeri a nemzeti nyelvnek becsét, mintha olvasta volna Kölcseynek arany mondását: „Nemzeti életet, nemzeti nyelv nélkül képzelni lehetetlen." Birodalmának hivatalos nyelvévé a hunnt tette, minek fejlesztésére a keletről tanítókat hozatott. Öltözetében, viseletében mindig tiszta, de egyszerű,