Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

Braun Ábrahám: Ismerem; de nem láttam. Én elalud­tam már akkor, mindjárt is hozták az ételt. Látni uem láttam egyiket sem. A szegény ember kint volt a. tornáczon: a beszé­det hallottam csak. Elnök: Hány órakor volt ez az étel küldés? Braun Ábrahám. Délután mikor megebédeltünk. Elnök ; Ohrenstein Berta (bevezetik): Maga eszlári szüle­tés, 15 éves hajadon, Ohrestein Jakabnak lánya. Tanu; Igen! Elnök: Lichtman Mórnál sáfár az apja most is? Tanu: Igen: Elnök: A mult esztendőben október 21-ik napján maga önkényt jelentkezett a vizsgálóbiró előtt. Kinek felszóllitása foly­tán tette ezt a jelentkezést ? Ohrenstein Berta: Magamtól. Elnök: Mikor a vizsgálóbiró Eszláron van, akkor jutott magának az a goudolat eszébe, hogy jelentse magát? Tanu: (Kissé gondolkozik). A mint Frenkel Hanit bevit­ték és ő azt mondta, igy jutott eszembe. Elnök: Frenkel Hani akkor nem hivta ? Tanü: Nem. Elnök: Hát ki mondta magának, hogy menjen a vizsgáló bíróhoz. Tanu: (Hosszasan gondolkozik). Elnök: Feleljen. Tanu : (Kis idő multán) ; Magamtól jelentkeztem ! Elnök: Es mit kivánt bejelenteni. Tanu: A tensasszony ben volt, hogy vigyek Uj-faluba 12 órakor egy kis ételt; ott volt a szegény zsidó. Elnök; Hát a házi assszony hivta fel, hogy vigyen ételt? Tanu : Igen a tensassszony. Elnök; Hát ő honnan tudta azt, hogy szegény zsidó is van a községben, akinek étel kell ? Tanu : Péntek délben ott volt és beteg lett. Elnök: A másik azt mondja, hogy pénteken este volt. Tanu: Pénteken este is volt, meg délbeu is. Elnök; Hát ezt kívánta a vizsgáló bírónak bejelenteni ? Tanu : Igen. Elnök : Hát honnan tudta maga azt, hogy erről szó van a vizsgálóbiró előtt? Tanu: Frenkel Háui mondta. Elnök: Mit mondott Frenkel Háni ? Tanu: Hogy menjek be és jelentsem. Elnök: Hát csakugyan vitt maga enni ? Tanu; Igen, Elnök : Mikor vitte? Tanu : Délben 12 órakor. Elnök: Egyedül ment vagy többen is mentek magával ? Tanu: Frenkel Hánival mentem. Elnök; Hová? Tanu; Braun Ábrahámhoz Elnök: Mit csinált ott Braun ? Tanu: Az ágyon feküdt; a szegény zsidó pedig a patkán egy kis szalmán. Elnök: Tehát 12 órakor vitték az ételt. Már akkor az urak megebédeltek otthon? Tana: Igen. Elnök : Akkor talán már később volt ? Tanu: Nem volt később. Elnök: Jókor szoktak ebédelni? Tanu; Igen. Elnök: A vizsgálóbiró előtt tett vallomásában azt mond­ta, hogy szombaton este felé, illetőleg délután 5 óra tájban Licht­mann Mór ebédet küldött általam, egy Braun Ábrahámnál Új­faluban betegen fekvő zsidónak? Tanu: Én azt nem mondtam. A vizsgálóbiró azt irta bele amit akart. Elnök: Sajátkezű aláírása ez? (Felmutatja neki a jegyző­könyvet.) Tauu : Igen, de nem olvasta el előttem mit vallottam. Elnök: Honnan tudja, hogy el is kell olvasni ? Tanu: Hallottam, hogy többiek előtt olvasta. Elnök ; Igy tehát csak magára nézve tett kivételt. Szeyffert: Hány éves maga ? Taub: 16 éves. Eötvös: Ohrenstein Berta! Csak a vizsgálóbiró halgatta ki? vagy más is volt vele? Tanu; Csak maga volt. Heumann: Feltűnt nekem, hogy maga szombaton eledelt vitt. Hát szabad azt szombaton tenni ? Tanu: Akkor szabad volt, mert Újfaluba mentem s egyút­tal vittem eledelt. Elnök: Ohrenstein Jakab! (Behivatik) Seyffert: Volna még egy kérdésem Ohrenstein Bertához. Megvan-e már maga 17 éves? Ohrenstein Berta: Igen a 17-be megyek. Elnök: (Ohrestein Jakabhoz) Háuy esztendős a leánya ? Ohrestein Jak.: A 16-ikba van. Elnök :0 többet mond. 0 azt mondja, hogy már 17 éves lesz. Ohrenstein Jak: Lehet, hogy téved, most ezen hónapban lesz 16 éves. Elnök: Berta hány_ esztendős maga ? Ohrenstein Berta, Én 17-be számítom magam. Elnök: Maga azt mondja, hogy már elmúlt 16 éves, az atyja pedig azt mondja, hogy csak most lesz 16 éves? Ohrenstein Jak: Ebben a hónapban tölti be 16-ik évet. Elnök: (Ohrenstein Jakabhoz) Maga még most is ott la­kik Lihtmannál, a kinek sáfárja ? Tanu; Igeu. Elnök: Emlékszik a mult esztendő azon napjára, mikor három idegen metsző jött próbakönyörgést tenni. Melyik nap volt az? Tanu: Szombati nap. Elnök: Melyik szombat? Tanu: A zsidó húsvét előtt, Elnök: Arra emlékezik-e, hogy ez a három metsző meg­fordult gazdája, házánál. Tanu: Arra is emlékezem. Elnök: Mikor voltak ott? Tanu: Szombaton délután. Elnök: Hát arra emlékszik-e hogy a házuktól valakinek ebédet küldtek a faluba? Tanu: Arra is emlékszem Elnök; Hova küldték az ebédet? Tanu: Braun Ábrahámhoz. Elnök: Jelen volt maga azon alkalommal a konyhában, mikor az ételt elkészítették ? Tanu: Nem voltam jelen. Elnök: Tudja-e ki vitte az ebédet ? Tanu: uem tudom. Elnök: Hát azt tudja-e hogy azon szombaton délben gaz­dájánál volt-e idegen vendég is? Tanu: Arra nem emlékszem. Ha szabad szólni a többire is csak ugy emlékszem, hogy kérdezték, ha a szegény idegen ember volt-e a templomban. Mire azt mondtam, hogy nem volt, mert beteg és azért mondták, hogy küldenek neki ebédet. Eluök: Emlékszik-e arra, hogy más idegen koldus zsidó megfordult-e a háznál? Tanu: Arról nem mondhatok semmit. Amire nem emlék­szem, azt nem mondhatom. Elnök: Hanem kihallgatása alkalmával mégis azt állította, a vizsgálóbiró előtt, hogy bizonyosan tudja, hogy szombaton gaz­dájánál Lichtmann Móruál idegen izraelita nem ebédelt. Tanu : Kérem lehet, akkor is csak ugy mondtam, mint most; mert másképpen nem mondhatom. Elnök: Akkor máskép mondta; mert máskép van leirva, mint ahogy most mondja. Akkor egész határozottsággal mondta, hogy tudja mikép nem ebédelt ott idegen izraelita. Most pedig azt mondja, hogy nem emlékszik rá ? Tanu: Éu ott egész nap nem vagyok. Én csak akkor me­gyek fel, ha dolgom van főnökömmel. Nekem foglalkozásom van a gazdaságban, és ne a házban. Friedmau: Nem tudja-e mi indította a lányt arra, hogy a vizsgálóbiró előtt jelenkeznék kihallgatásra? kivezette oda? Én akkor sem voltam otthon, mikor a tek. vizsgálóbiró ur ott volt, mert az erdőben voltam. Szombaton sem voltam otthon, mikor leányomat felvitték a vizsg. bíróhoz, mert a vizár fenyegetett, és a széna veszendőben volt. Friedmann; Beszélgetés utján nem értestilt-e arról, hogy ki vezette fel leányát ? Ohrenstein Berta: Frenkel Hánival mentem. Elnök már ezt mondta. Friedman: De a vizsgálóbiró elé ki vezette ? Ohrenstein B.: Magam mentem. Friedmann: Mi indította rá? Orenstein B.: Ónkéit jelentkeztem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom