Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

Tanu: Ott volt Pap József és többen, nagyon sokan voltak, ugy gondolom a biró is ott volt. Friedmann: Nem tud uri embert, aki ott volt vagy csak a falu uépe volt ott ? Tanu: Bizonyosan nem tudom. Volt uri ember, de nem tudom ki. Scharf József: Én erről nem hallottam, hogy Móricz másodszor is gyilkosságot akart tenni nőmön, mert egy időben, ősszel megbüntettem érte. Dehogy azon reggel ismét hozzá vágta a kést, arról nem is tudtam. Elnök: Ősszel történt hasonlóképen összeütközés közöttük. Scharfné ; Igen akkor is azért, hogy kiküldtem valamiért Uj-ialuba. Én tudom határozottan, hogy gyúrtam akkor és akkor is egy 6 —7 éves fiu eléje állt és nekem kellett kiszaladni. Ezért uagyou bosszús voltam, hogy oly nagy baudzsi és minden dolgomat ott kelett hagyni, és elébe menüi, és megvertem, volt mellette egy balta és utánnam vágta. Scharf József : Midőn haza jöttem, nőin panaszolta és én erre megvertem. Akkor összerogyott és rimánkodott, hogy édesapám uem teszem többé. De nem hallottam, hogy még egyszer történt iljen. Elnök: Akkor nem is hallhatta maga, mert el volt fogva. De Móricz elbeszélte. Scharf József: Az első esetet, de a másodikat nem. Elnök: Tudom, de nem haltáról volt akkor szó, hanem késről. Solymosi Gáborné tauu ismétli azou állítását, hogy amikor ő Solymosinéval Eszter kereséséből vissza jött, Scharfnóval és Scharf Józseffel találkozott és Scharf József elbeszélte neki a nánási esetet egy keresztény leány eltűnéséről. (Elnök ; Scharf Móriczot hivatja be, a szolga bevezeti.) Éötvös: Constatálom azt, hogy Scharf Móricz nem a tanuk szobájából jött be. Elnök: Én külön szobában helyeztettem el, a törvényszéki szolga van mellette. Eötvös: Esedezem Nagyságod, méltóztassék konstatólui, hogy időközben naponkint, napközben hol tartózkodik ? Azt is kérem konstatálni, hogy minden nap, napközben hol tartózkodik szülei, rokonai felügyelete rendelkezése alatt ! ? vagy önálló háztartást vezet? Elnök: Közigazgatási felügyelet alatt vau. Heuman: Részemről tek. törvéuyszék, kérem annak indokolását, hogy Scharf Móricz miért tartatik igy ? Elnök: Mert ő mindig hatósági felügyelet alatt áll. Heuman: Azt méltóztatik nagyságod mondani, hogy Scharf Móricz egy törvényszéki szolga felügyelete alatt áll. Elnök: Csak ha szükség van reá s itt várakozni kell. Heuman: De elkülönítve tartózkodik a többi tanuktól. A tek törvényszék szükségesnek találta őt a többi tanuktól elkülöníteni. Kérem tisztelettel ennek okát. Elnök : Az kéretett éppen Friedman védőügyvéd ur által, hogy elkülönítessék. Friedmann: Én magam kértem az elkülönítést. Elnök : Nincs is felügyelet alatt, csak akkor mikor, kihalgatásra vár. Tegnap is ugy volt, hogy reá fog kerülni a sor, azért volt a törvényszéki szolga felügyelete alatt elkülönítetten. (Schar Móriczhoz) Móricz! Mint a mult alkalommal, ugy most is figyelmeztetlek a valónak, az igaznak elmondására. Tégy félre magadtól ha netalán van, mindenféle bosszú állást, vagy pedig minden olyat, ami a te gyermeki lelkiismereteddel nem egyezik meg. Allittatik az, hogy mostoha anyád Solymosi Esztert nem ismerte Mit tudsz te erről ? Vájjon ismerte-e vagy nem. Scharf Móricz: Azt nem tudom ismerte-e vagy nem, lehet, hogy ismerte, lehet, hogy nem ismerte. Elnök: Lehet hogy ismerte, lehet hogy nem ismerte. Láttad-e azt, hogy valamikor Solymosi Eszterrel beszélt volna ? Móricz: Beszélt néha, mikor elment Papp Albertnél, vagy pedig mikor Eszter oda jött nálunk. Elnök: Volt nálatok? Móricz: Járatos volt nálunk. Eluök : Miért járt hozzátok ? Móricz: Munkát hozott apámnak mint schusternek. Elnök; Hát mikor Papéknál lakott Eszter, akkor ányád járt oda Papákhoz ? Móricz : Igen is járt. Elnök: Mi czélból? Móricz: Vett valami főzeléket Pap Albertéktől vagy pedig Grábornétól. Ernők: Jártál-e a mult télen iskolába? Móricz: A mult télen nem jártam, Elnök: Mikor szakítottad félbe az iskolázást ? Mert az előtt jártál. Móricz: Jártam, most tavaszon mult három éve. Elnök: A mult tavaszon mult el három éve! Móricz: Igenis, mikor 12 éves voltam, elmaradtam az iskolát. Eluök : Mikor 12 éves voltál, elhagytad az iskolát. Azt állitja anyád; hogy sokszor nem viselted magadat jól; makacs voltál, szót nem fogadtál. Volt arra eset, hogy ily viseletet tanúsítottál. Móricz: „Volt néha. Eluök: Ö megvert-e azután, megfenyített téged? Móricz: Néha megfenyített, néha meg is vert. Elnök: Az is állíttatik, hogy egy alkalommal anyádra baltát fogtál. Móricz: Az nem igaz, hogy én baltát fogtam , az nem igaz arra nem emlékszem mig anyámmal voltam. Elnök: Hogy ez őszön mult esztendeje, hogy történt volna. Móricz: Nem igaz, hogy én baltát fogtam reá. Elnök: Édes apád Tokajban volt akkor és mikor visszajött meg is vert téged kétszer megütött volna. Móricz: Igen mikor kést fogtam reá, de baltát nem fogtam. Akkor megvert. Elnök: Hát kést mikor fogtál anyádra ? Móricz. A mult őszön taláu két esztendeje. Elnök: Most két évvel ezelőtt. Akkor vert meg édes apád ? Scharf: Akkor. Eluök : Mert anyád azt állitja, hogy az első alkalommal midőn heveskedtél ő kenyeret gyúrt, kiment eléd és kétszer haragosan megütött kezével s te akkor baltát fogtál rá. Móricz : Az nem igaz. Elnök: Azon a szombati napon, melyre te emlékszel, volt-e benn Eszter nálatok a szobában? Móricz: Volt. , Elnök; És akkor apád is bent vol:? Móricz: Igen bent volt. Eluök: Mit csinált Eszter a szobában. Móricz : A gyertyatartókat levette az asztalról s a sifon tetejére tette. Elnök : Hát mikor ezt Eszter elvégezte és az történt vele amit to elbeszéltél, s mikor te visszajöttél a templom ajtajától, beszéltél- e valamit az anyád előtt. Móricz: Beszéltem. Elnök : Elbeszélted mit láttál ? Móricz: Igen. Elnök: S anyád mit felelt? Móricz: Azt mondta, hogy hallgassak és ne szóljak semmit. Elnök: Mikor azután téged elvittek Recsky csendbiztoshoz Nagyfaluba, történt-e neked valami bántódásod? Móricz: Nekem nem történt semmi bántódásom. Eluök: Igaz-e, hogy valaki ott füledet rázta ? Móricz: Nem rázta senki. Elnök : Igaz e, hogy pofon is ütöttek ? Móricz: Nem ütött senki. Elnök: Igaz-e, hogy mikor oda érkeztél, az istállóba vittek. Móricz: Nem az ebédlőbe vittek először; azután bevitt Recsky a konyhába, hol pandúrok voltak. Később behívtak és jegyzőkönyvbe vették fel vallomásomat. Elnök: Tehát Recsky téged egy ujjal sem bántott ? Móricz: Nem. Elnök: Többen állítják, hogy részint pofonvertek, részint ijesztettek, részint füledet rázták. Móricz: Nem ijesztettek csak azt mondták, hogy ha nem fogom bevallani az igazságot örökös rabságra jutok. Egyebet nem tettek. Elnök: Scharfné! Hallotta a fiúnak vallomását? Micsoda megjegyzése van rá? Scharfné: Az a megjegyzésem van rá nagyságos elnök ur és törvényszék, hogy hazudik. Heuman: Nézz anyád szeme közzé. Elnök: Tedd meg ezt. (Móricz anyjára néz). Scharfné: Ide uézhetel a szemembe kedves fiam. Amint I egész vallomásod hazug, ugy az is hazugság, ha azt mondod,