Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

Szeyfiert: Ki adta a ruhát és ki öltöztette ? Scharf Móricz : A koldus zsidó adta ós Schwarcz öltöztette. Szeyffert: Mit adtak rá legelőször? Scharf Móricz: Az alsó szoknyát. Szeyffert: Hogyan húzták rá ? Scharf Móricz: Megfogták és ráadták a fején végig. Szejffert: De hát az a két ember, a ki itt tar totta? (Mutatja a Móricz által megjelölt alsó karját.) Scharf Móricz: Mikor ráhúzták a ruhát, akkor feljebb fogt.ák. Szeyffert: Ezután mit adtak rá ? Scharf Móricz: A felső szoknyát. Szeyffert: Szintén ily módon. Scharf Móricz: Igen. Szeyffert: Hát azután? Scharf Móricz: Azután a kötőjét, vizitkét és kendőjét. Szeyffert: A vizitkót hogyau adták fel ? Scharf Móricz: Bele dugták a kezét. Szeyffert: Hát mutasd meg rajtam. (Megmutatja.) Szeyffert: És eddig is csak az a két ember segítette tartani ? Scharf Móricz : Hátul is tartotta a harmadik, hogy el ne essék. Friedman: A mig öltöztették, nem dültel egynehányszor? Scharf Móricz: Nem, mert erősen fogták. Russu: Mikor tették a rongyot a nyaka körül? Akkor mig a földön feküdt? Scharf Móricz: Akkor, mikor felemelték, körültekerték. Szeyffer : Ki kötölte? Scharf Móricz: Talán Schwarcz Salamon. Szeyffert: Talán? Scharf Móricz: Lehet, mert ez öltöztette. Friedman: Nem azt akarom tudni, hogy talán vagy hogy lehet, hanem azt, amire határozottan emlékszel. Scharf Móricz. Schwarz Salamon. Fehér Barna biró: Mikor felállítva volt, láttad-e, hogy a vér folyvást folyt ? Scharf Móricz: Nem igen láttam. Fehér Barna biró: Láttad, vagy nem láttad? Scharf Móric : Láttam. Fehér Barna Biró: Az ing itt fent véres volt-e? Scharf Móricz: Véres. Fehér Barna biró: Láttad ezt? Scharf Móricz: Láttam. Szeyffert: Nagyon véres i olt ? Scharf Móricz : Igen. Szeyffert: Hol, mutasd. Scharf Móricz : A szögletén az ingnek. Elnök: Nem tudod-e, hogy mikor az a négy ember kijött a belső templomból, nyitva maradt-e az ajtó vagy behúzták maguk után ? Móricz : Azt nem tudom. Szeyffert: Hogyau állottak ezek a négyen, mikor kijöttek : Móricz: Körülállották. Szeyffert? Mutasd meg, hogy Weiszstein, Junger, Braun és Lustig hol állott mindegyik ? Móricz ? Megállottak és azután ... Szeyffert 1 De hol? Móricz: A hulla körül. Szeyffert: De mutasd meg, ki állott itt az egyik oldalon, hol állott mindegyik ? Móricz : Arra nem emlékszem hatázottan. Sze}ffert: De arra emlékszel, hogy erre az oldalra kiállott? (A szélső templombél kijövet a baloldalra mutat). Előbb azt mondtad, hogy .azok is segítettek ? Móricz: Azok nem segítettek. Heuman: Hát mondtad, hogy körülállották, mikor már feküdt a földön. Móricz: Nem akkor, hanem mikor már öltöztették. Heuinan : Öltöztetés közben ? Hiszen azt mondtad, hogy körülállották, hát akkor mit csináltak volna vele ? Móricz : Nem mondom, hogy azért jöttek oda, hanem körül állották a hullát, ide jöttek a hulla közelébe. Szeyffert: Mit szóltak? Friedman: Nem csapták össze a kezüket, nem csodálkoztak ? Móricz ; Nem. Szeyffert: Nem lehetett kihallani egy szót sem? Móricz: Lehetett, de nem hallottam. Szeyffert: Ez pedig lényeges, hiszen ha valaki kíváncsian nézte meg, inkább kíváncsi arra, hogy mit beszélnek, mit akarnak, mert ilyet nem minden nap lehetett látni. Móricz: Nem hallottam, hogy mit beszélgettek. Lehet, hogy halottam, de nem emlékszem már rá. Székely: Hát az inget jól láttad-e Móricz ? Móricz: Igen. Székely: Milyen volt az? Fehér Barna biró: Nem emlékszel, Móricz, napfényes idő volt akkor? Móricz: Igen. Székely: Sütött-e a nap ? Móricz: Sütött. Fehér Barna: Hát az ablakok be voltak zárva? Móricz: Be voltak. Fehér Barna: Függöny nem szokott rajtuk lenni? Móricz : Nem. Az elnök. Mikor bejöttél, a kulcsot melyik ablakon találtad? Scharf Móricz. Ezen. (A pitvar ajtajától jobbra levő első ablakra mutat.) Szeyffert. De a jegyzőkönyvben benne van, hogy vér nem volt ott ? Scharf Móricz. Kérdezték, hogy mikor megjöttem, nem láttam-e, de én nem is figyeltem ugy rá, lehet, hogy volt. Szeyffert. Az a két ablaktábla be volt téve egészen? Scharf Móricz. Igen. Szeyffert. Melyiken dughatták ki a holttestet? Scharf Móricz. Ezen. (A pitvar ajtótól elsőnek eső ablakra mutat.) Szeyffert. És mikor bejöttél, körülnéztél, hogy nem volt-e itt vérfolt? Scharf Móricz. Nem néztem. Friedman. A vizsgálatban azt mondtad, hogy nézted. Scharf Móricz. Nem mondtam. Szeyffert. Hogyan gondolod? Scharf Móricz. Mert uem volt bekerítve. Friedman. Nem volt ott sövény ? Az elnök. Volt sövény, de ez az ablak kivül esett a sövényen. Heuman. A felöltöztetés után mi volt? * Az elnök. Mikor felöltöztették, akkor mentél el? Scharf Móricz. Igen. Szeffert: Akkor egészen felöltözve, vizitke, vagy szoknya volt-e rajta? Scharf Móricz: A nagy kendőt rátették? Scharf Móricz: Ami rajta volt, azt rátehették. Szejffert: Melyik kendőt? A sárga kendőt? Scharf Móricz: Igen a sárga kendőt, (kiigazítva szavait) nem a sárga kendőt, mert az kezében volt. Ezután kivezetik Scharf Móriczot a pitvar elé, a pitvar ajtaját bezárják, és Scharf Móricz a kulcslyukon benézve megjelöli a pitvarban alakított csoportozafokból és a produkált mozdulatok közül azt, amit lát. Ezután az elnök, majd Fehér Barna biró és utána Simon Viktor törvényszéki jegyző tekintenek ba a kulcslyukon és mondják el, amit látnak. Ezzel a szemle a templomban véget érvén, konstatáltatott a hely, hol Scharf József kertjében a szénaboglya áll, továbbá azon hely, , ahonnan Feketéné a kiáltást hallotta. Ennek a templomtól való távolsága két csendőr által fellépetett és 74 lépésnek találta| tott. Végre megszemléltettek azon helyek, honnét több tanu Solymosi Esztert utoljára látta. Julius M 18. A biróság tagjai 9V2 órakor foglalják el helyüket. Elnök megnyitván a tárgyalást. Szeyffert bejelenti, hogy Groszberg Leon és neje a reájuk kiszabott fegyelmi büntetést kiáltották. Tudomásul vétetik. (Behívják Matej Ignáczot.) Eluök még egyszer megkérdezteti Matejt azon jégyzőkönyv tartalma iránt, mely a m. szigeti vizsgálóbiróság előtt felvétetett. Ezen jegyzőkönyvnek egyik pontjában azt állította ő, hogy T--Lökön a csendbiztos, hogy vallomásra birja, legelsőbben reá kiáltott, azutáu megkötötte és egy izben fejbe vágta, később pedig saját pálczájával végig vágott rajta. (A tolmácshoz). Kérem eléje tartani azt, hogy ezen állítás való-e, vagy megmarad-e amellett, amit itt a törvényszék előtt mondott, hogy t. i. ezeket nem mondta. Tolmács: (Miután Matejjal oroszul beszélt). Azt ő nem mondta, mert ha mondta volna, ha lenne abban valami, szemben állhatna itt és megmondaná, de őt nem bántotta senki. Elnök: E tekintetben hivatkozás történt két csendlegényre, ezek ki fognak hallgattatni. Róka Sándor volt pandúr részletes kihallgatása később fog megtörténni, most csak egy körülményre nézve liivom fel, az igazság bemondására. Ismeri-e ezen embert? (Matejra mutat). Tanu: Ismerem. Elnök: Honnan ismeri ? Tanu : Ott volt T.-Lön. Elnök : Hogy hívják ? Tanu: Matej Ignácznak, vagy kinek. Elnök: Mi történt ezen emberrel Lökön? Tauu: Felhivogatták a szobába és ott beszélgetett vele a vizsgálóbiró. Elnök: Hát a csendbiztos beszélt-e vele? Tanu: Beszélt. Elnök: Vallatta a csendbiztos? Tanu: Azt nem láttam. Elnök: Tudja e, hogy a csendbiztos akár ijesztette, akár testileg bántalmazta ? Tanu: Nem láttam, nem tudok arról semmit. Elnök: Kazimir József volt pandúrhoz: Maga a mult évben csendlegény volt Vay György csendbiztos mellett? Tanu: Igen. Elnök: Ismeri ezen embert? (Matejre mutat.) Tauu: Ismerem. Elnök: Hiszen rá sem nézett. Tanu: (Matejre néz.) Ismerem. Elnök: Hogy hívják ? Tanu: Nevét nem tudom. Elnök: Honnan ismeri ? Tanu: Tavalyról, hogy ebben az ügyben ott voltak a tutajosok. Elnök : Figyelmeztetem, hogy igazat szóljon és lelkét ne veszitse el az által, hogy nem igazat vall. Tanu: Igenis. Elnök? Beszélje, mi történt? Tanu: Én Nyíregyházáról elkísértem Lökre 8 onnan Dadára, de utánunk jött Szemesi csendlegény, hogy jöjjünk vissza Lökre. Onnan kisértem a tutajosokat másnap Dadára, oda, hol a hulla el volt ásva, onnan vissza Lökre. Ez a fiatal s még egy idősebb ott maradtak, a többieket bekísérték Nyíregyházára. Éz a kettő ott volt bezái va, én elmentem az urakkal a hajnalosba vadászni. Mikor visszajöttünk, akkor bevezettem ezeket vallatni, ott voltak a szolgabírónál egy kertészházban. Előbb az idősebbet faggatták, hogy mondjon el mindent, amit látott, de ő azt felelte: nem tudok