Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

Szeyffert: Később maga is hallotta, hogy Samu azt be­szélte. hogy a metszők megvágták a keresztény lány nyakát? Móricz: Hallottam. Szeyffert: Honnan tudta a fiu ? Móricz: Hallotta elbeszélni. Szeyffert: Azt mondta, hogy maga tartotta a leány fejét? Móricz : Azt nem mondta. Szeyffert: Tanu van erre. Móricz: Lehet, hogy mondta, de ő kis gyermek, nincs még esze arra. Szeyffert: Maga azt gondolja, hogy Samu a maga beszédje után beszélte másoknak. Hát ő is az asztalnál ült ? Scharfné: Kérdésem volna hozzád: hogy mondhatod azt, hogy benn volt Samu? Tudod, hogy Samu reggeltől kezdve kinn játszott a gyepen ? Móricz : Ebéd alatt nem volt a gyepen. Scharfné: Hogyne! Nézd állítok tanút. Nem voltál hara­gos, hogy a gyermek mit beszél; de én nem fogtam elő oly nagyon vexával: mert tudtam, hogy csak rá fogták a gyer­mekre. Hát nem jöttél be tízszer is és mondtad, jaj mamikám, mit beszélnek a Samu fiúról ? Móricz: Hát nem mondta Sós Mihályéknak, Márton Jul­csának és Tanyi Eszternek ? Sze\ffert: Nem arról van szó, hanem azt mondja az édes anyja, hogy maga panaszkodott? Móncz: Mondtam, hogy baj lesz belőle. Scharfné: De te haragudtál, mikor sokszor beszélgették, emlékezzél csak vissza, hiszen lehet erre emlékezni. Mondtad, hogy milyen hazugságot beszélnek, hogy Samu azt mondta volna, hogy megmosták a lábát. Móricz: Hát nem Bátoriné beszélte, a ház előtt? Ott künu ültünk négyen. Scharfné: Hát te azt hallottad ? Móricz : Hallottam. Scharfné: No hát akkor te hazudsz. Móricz: Nem hazudok. Scharf : Jut-e eszedbe, mikor nekem Bájra kenyeret hoztál ? Móricz : Igen. Scharf: Mit beszéltél akkor nekem ? Móricz: Már nem emlékszem. Móricz: Már nem emlékszem. Scharf: Ha eszedbe juttatom, megmondod ? Móricz : Hát mit ? Scharf: Kérdeztem, hogy mi hir van otthon, mert egy hétig oda voltam és kérdeztem, hogy vau a feleségem, gyermekein és te nem azt beszélted, hogy vaunak, hanem azt mondtad, hogy beszélik, hogy már megkerült a leány, hogy Tolcsván vau. Móricz: Igen, beszéltem. Scharf: Hát ha láttad, hogy megölték, miért nem mond­tad, hogy megölték ? Mórioz : Azért, mert azt mondták, ne beszéljek senkinek. Scharf: Megint tovább beszélted, hogy Lichtmann tartó ­zott Lengyelnéuek egy véka gabonával. Jut eszedbe? Móricz : Igen. Schirf: És hogy Lichtmanu megadta, és mikor a kath. pap megtudta, elhivatta Lengyelnét, hogy miért adta, azért ta­lán, hogy a zsidókkal együtt tartson. Te azt elbeszélted nekem ugy-e ? Móricz : Lehet, hogy beszéltem. Scharf: Máskép hogy tudtam volna én azt? Már akkor a verbuug állott ott a zsidókra. Móricz : Hallottam, hogy azt mondták, hogy a zsidók ölték meg. Scharf; Ha tudtad biztosan, hogy a leányt ők ölték meg, akkor azt kellett volna mondani, hogy az nem igaz, az a leány nincs is már meg, mert megölték. Móricz : Igen, de magok azt mondták, hogy ne beszéljek senkinek. Scharf: Kicsoda az a maguk, melyik maguk ? Móricz : Hát maga apám, megint anyám mondta. Scharf: Én, meg anyád ? Hisz előbb azt mondtad, hogy anyád mondta „ Móricz : 0 mondta először. Scli9rf: A képedről is látszik, hogy hazudol. Elnök: Ne bántsa a fiut! Scharf: Nem bántom én, de kérem alássan, nagyon sze­retném én vagy tiz perezre a kezem alá venni, (Derültség és mozgás a közönség körében) mindjárt meg volna az igazság, tanitó, minden. Móricz; Nem volua az, ha egy esztendeig volnék is. Scharf: No akkor többre nézel mást, mint engem apádat. Friedman : Azt szeretném tudni, hogy ki is beszélte azt, hogy a zsidókat kiűzik Magyarországból? Móricz : Az újságban olvastam. Friedman: Milyen újságot olvasol? Móricz: Nem emlékszem, olvasok én nem csak egy új­ságot. Friedman : Hát csak nevezd meg. Móricz : Függetlenség, Budapest, Nyirvidék, Közlöny. Friedman : Valami röpiratokat nem láttál, Istóczy röp­iratait ? Móricz : Nem. Friedman : Hát csak Budapestet és Függetlenség. Elnök: A Közlönyt is ? Friedman : Azt szeretném tudni, hogy ki mutatta azon belügyminiszteri rendeletet, mely oly fényes jövőt igért. Móricz : Nem matatta senki. Az újságokban is olvastam és a levéltárban egyszer megleltem és elolvastam. Friedman : Hát bejáratos vagy te a megyei levéltárba. Móricz: Bejáratos. Friedman : Micsoda hivatalod van neked ott ? Móricz : Semmi sincs ; csak meguntam magamat az ud­varban. Friedmann: Hát nem, adta azt neked senki? Magad vet­ted azt el ? Scharf Móricz: Nem adta senki, hauem a berakni való iratok közt kerestem és találtam meg. Friedmann: A berakni való iratok közt találtad. Hát nem kiáltott reád a levéltárnok ur, hogy neked seinmi keresni valód nincs ott. Scharf Móricz : Nem szólt. Friedmann: Hát mikor kiáltást hallottál, és segítségre bo­akartál menni, nem féltél bemenni a templomba? Scharf Móricz: Nem mehettem be. Friedmann: Nem ezt szeretném tudni, ha nem azt, nem féltél-e bemenni a tomplomba? Russu biró: Akartál-e bemenni. Scharf Móricz : Beakartam menüi; mert kis lárma volt ott. Elnök: Hát féltél: Scharf Móricz: Féltem; mert nem tudtam mit csinál­tak a templomban. Friedmann : Az iménti kérdésre nem feleltél meg egészen világosan: Akkor nap midőn először bevittek téged a falu házába, mostoha anyád küldött volna ételt ? Scharf Móricz: Ugy tudom, hazulról küldték. Friedman: Arra sem, hogy anyád megszidott akkor nap. Scharf Móricz: Megszidhatott, de arra nem emlékszem. Friedmann: Azt hallottam, hogy az imént azt mondtad 'volna, meg lehet, hogy nem értettelek talán, hogy Eszter hoz­zátok jái'atos lett volna. Scharf Móricz: Járatos volt. Friedmann'. Micsoda keresete volt ott. Scharf Móricz : Munkát hozott, apámnak mint suszternek. Friedmann: És kitől hozta ? Móricz: Akinél szolgált. Friedman : Kinél szolgált ? Móricz : Nem tudom kinél szolgált, több helyütt szolgált ő. Friedman;. Hát az utóbbi időben hozott-e muukát apáduak? Móricz: Nem igen emlékszem reá; ugy gondolom, hogy nem igen hozott akkor. Friedman : Hát más suszter nincs a faluban ? Móricz: Van. Friedman: Figyelmeztetlek, hogy meg fogjuk kérdezni mindazokat, akiknrí szolgált Eszter, hogy vájjon apádnál dolgoztattak-e ? Mond meg, biztos vagy-e abban, hogy mindig apádnál dolgoztattak. Móricz: Azt nem tudom bizonyosan. Friedman: De abban biztos vagy, hogy midőn Papáknál szolgált, ouuau mindig apádhoz vitte? Ezt gondold meg jól. majd megkérdezzük Papot, és ki fog sülni, ha nem igazat mondtál. Móricz: Nemcsak Papéknál lakott, másoknál is volt szol­szolgálatban, Friedman: Majd megkérdezzük mindannyit, éppen azért vigyázz, csak azt mond, amit biztosan tudsz. "Ä szerkesztésért felelős: Jóba Elek. Nyíregyházán, nyomatott Piringer és Jóba könyvnyomdájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom