Zák R. József: A térképrajzolás elemei (Budapest, 1880)
Függelék - 8. » A példa-térkép. Délamerika , - 2. A partvonal
89 a) az északi szélesség 20-ik, s a déli szélesség 30-ik foka között a tropicus amerikai öv; b) a bolivia-chilei öv, c) a déli szélesség -30-ik foka, s a Horn-fok között a délamerikai öv; 10. hogy hosszúsági fokainak nagysága 15—8. 407 íöldr. mérföld (1 ll 62.. )7 9 km.) között változik. 2. A partvonal. Délamerikát Eszakamerikával a panamai földszoros köti össze. Délamerika partvonala az északi szélesség 10-ik fokánál kezdődik. A nyugati partot követve, a partvonal a nyugati hosszúság (Ferrotól) 60-ik fokán túl, s az Egyenlítőn át lapos ívben halad, csekély bevágódásokkal. Kevéssel az Egyenlítőn túl, dél felé egy beszögellést képez, a cuencai öblöt, s ezzel együtt a quayaquili félszigetet, de ez mindkettő elenyésző kicsiny a földrészhez, s az Óceánhoz viszonyitva. Meglehetős kihasasodás után visz szatér a partvonal a ny. h. 60-ik (k. h. 300) fokához, és pedig ott, hol ezt a déli szélesség 10-ik foka kex*esztben metszi. Innét délkeleti irányban rézsútosan vonul a part, s kevéssel a d. sz. 20-ik foka előtt egy szelid hajlatot képez, mi által az a r i c a i gyöngén iveit öböl támad. E ponttól egészen a d. sz. 50-ik fokán túl egyenesen déli irányban húzódik a partvonal, de a d. sz. 40-ik fokán túl már czik-czakkos. Változatlansága elvész, s e helyett mély, zegzugos bevágódások mutatkoznak. Ezek a fjordok, beszélő tanúi annak, hogy az Egyenlítőtől már távol vagyunk, hol a fagy a sziklákat porhanyóvá teszi, s a jegesek egészen a tengerbe lenyúlnak és e kettő együtt a part rombolását eszközli. Az eddig vázolt partot a Nagy, vagy Csöndes Óceán hullámai mossák. Térjünk át most az Atlanti Óceán által locsolt partokra. E végből menjünk vissza az északi szélesség 10-ik, s a nyugati hosszúság 60 ik (k. h. 300) fokához. Itt kezdődik a földrész északi partja, mely azonban csak a ny. h. 45 ik fokáig nevezhető északinak. A partvonal e pontig meglehetősen szakadozott, jelentékenyebb félszigetet (a la h ac h ai t (és öblöt) a (maracaiboit) képezve. A ny. h. 45-ik fokától délkeleti irányban halad a part majdnem az Egyenlítőig, s körülbelől a 33 ik ny. h. fokig, e haladása közben az Orinoko torkolatánál egy nagyobb bevágódast alkotva. Az Egyenlítő alatt, s a ny. h. 35-ik fokánál egy tekintélyes aestuarium képződik: az Amazonas torkolata, hol a világ legnagyobb folyója hömpölygeti habjait a tengerbe. Itt ismét keletnek fordul
