Zák R. József: A térképrajzolás elemei (Budapest, 1880)
VII. Fejezet. Térképhálók - 7. §. Mit látunk egy térképhálóról az első tekintetre
74 szusági fokokat. Ezen mértékegységhez viszonyítva kiszámítjuk a szélességi fokok nagyságát a fönnebbi arány szerint. A kiszámított szélességi fokokat a függőlegesen a vízszintestől lefelé és fölfelé lemérjük, s a mérési pontokon át a vízszintessel egyenközü vonalakat húzunk. Ezen egyenközüek lesznek a szélességi vonalak. Ezekből kiszámítunk két közepes szélességi vonalat, egyet az Egyenlítőtől délre, egyet északra. (E közepes mindig a legészakibb, illetőleg legdélibb szélességi fok számának fele. Rajzunkon a 45-ik szél. fok.) A 7. mellékletben megnézzük, hogy az illető közepes szélességi fokok alatt mily nagy egy hosszúsági fok? (Rajzunkban 10. e2 4 földr. mfd. = 78. 73 0 km.) A talált számot viszonyítjuk 15-höz, s kiszámítjuk, hogy mértékegységünk szerint mily nagynak kell lenni 10 hosszúsági foknak az illető közepes szélességi vonalakon? (Rajzunkban az arány: 150:5 = 106 . 2 4 : x 5 a miből x = 3. 53 5 mm.) Az igy kiszámított arányos mértékegységgel az illető közepes szélességi vonalakon a függőlegestől jobbra és balra lemérjük a szükséges hosszúsági fokokat. Az Egyenlitőn levő, s a közepes szélességi vonalakon ép most jelölt mérési pontokon át meghúzzuk a rézsútos hosszúsági vonalakat. Vastagabb vonalakkal lemetszve a netalán mért fölösleges részeket, hálónk a berajzolásra készen áll. Készíts egy ilyen hálót Afrika számára 30 mm. = 10hoszszusági fok az Egyenlitőn = 150 földr. mfd. arányban, s rajzold belé Afrika partvonalát, hegyeit és vizeit. §• Mit látunk egy térképhálóról az első tekintetre ? Mivel a Földnek igen sok természeti viszonya többé, vagy kevésbbé szorosan összefügg a hosszúsági és szélességi fokhálózattal, azért mihelyt valamely földképnek hálóját megtekintjük, rögtön következtethetünk az illető földterület némely tulajdonságaira. Ezen fejezet 2-, 3-, 4-, 5- és 6-ik §-a alapján például magáról a hálóról azonnal megmondhatjuk, hogy körülbelől a területek milyen nagyságához tartozik az illető földdarab. De különösen fölvilágosítást ad valamely földkép hálózata az első tekintetre. 1. a földrajzi tárgyaknak (hegység, erdő, puszta, mocsár, község, stb.) világtájak szerint fekvéséről; 2. két helynek időkülönbségéről; 1) 9 Tudjuk, hogy a Föld 360 hosszúsági fokát a Nap 24 óra alatt világítja meg, tehát 1 fok hosszúságra 4 percznyi idő esik. Ha már most két város például 9 hosszúsági fok távolságra van egymástól, akkor
