Zák R. József: A térképrajzolás elemei (Budapest, 1880)
VII. Fejezet. Térképhálók - 7. §. Mit látunk egy térképhálóról az első tekintetre
75 3. az Egyenlítőtől való távolságból következtetve: d) az éghajlatról; (Lásd az 1. mellékletet.) b) a légáramlási viszonyokról; (L. a 2. mellékletet.) c) az esőzési viszonyokról; (Lásd a 3. mellékletet.) d) a megvilágítási viszonyokról; (Lásd a 4. mellékletet.) é) a növényzeti viszonyokról; (Lásd az 5. mellékletet. f) az állatországi viszonyokról; Lásd a 6. mellékletet.) 5. Az ábrázolt földterület körülbelül való nagyságáról, a szélességi és hosszúsági fokoknak egymáshoz való viszonya alapján; (Lásd a 7. mellékletet.) ') 6. a tenger mellett fekvő földterületeknek partkifej lődéséről, azaz arról, hogy váljon a tengerpart simán, nagy kanyarulatokban huzódik-e fokról-fokra, vagy szakadozottan, benyúló öblöket és kiszögellő félszigeteket, földcsúcsokat alkotva? Ez utóbbi esetben a tenger a hajósoknak utat nyit a szárazföld belsőjébe, s egyúttal a kiszögellő partok lakóit mintegy magához csalogatja, hogy a szárazföldinél könnyebb és olcsóbb utat használva, világlátni, kereskedni, művelődni induljanak. Ezért nagyfontosságú, hogy valamely földségnagy, vagy kicsiny partkifejlődéssel bir-e? E tekintetben az öt világrész között a mi Európánk van leggazdagabban megáldva, s ilyenformán már a természet által a műveltség hazájának alkotva. A többi földrészek népei — kivéve még Eszakamerikát — érzik is lakóhelyüknek ez irányban való hátrányát. időkülönbségük 36 perez leszen, azaz ennyivel korábban kél fel, delel és nyugszik le a Nap a kelet felé, mint a nyugat felé eső városban. Az időkülönbségből, pontosan járó óra segítségével, viszont két, egymástól kelet-nyugati irányban levő hely távolságát lehet meghatározni fokok és mérföldek szerint, mint például a tengerészek teszik. ') A középső szélességi fok segítségével könnyű valamely földterület kiterjedését ugy körülbelől meghatározni. Például: hazánk középső szélességi foka a 47-ik E fok alatt a 7. melléklet szerint 1 hosszúsági fok = 10., fldr. mfd. (75. 4 8 km.) A szélességi fokok mindig egyenlők egymással, azért 15 fldr. mfddel (111., km.) kell őket számitanunk. Hazánk körülbelől 5 szélességi fokon át húzódik (a 41°30 / —• 49°30' é. sz.), tehát kiterjedése északról délre egyenes vonalban = 15X5 = 75 fldr. mfd. (556. s km.). És körülbelől 10., hosszúsági fokon vonulva át (a k. h. 33°,,/—44°-ig), keletről nyugatra való kiterjedése = 10.,X10 = 107., fldr. mfd. (1168., s km.)
