Zák R. József: A térképrajzolás elemei (Budapest, 1880)

VII. Fejezet. Térképhálók - 6. §. Collignon-féle háló

73 hosszú leszen. pontosabb, mint a Mercator-félébe rajzolt, de teljes pontosságról itt sem lehet szó. A Collignon-féle hálónál a szélességi fokok nagyobbodásának aránya az Egyenlitőtől a sarkak felé ez: 1 : 10:20 : 30 : 40 : 50 : 60 : 70 : 80 : 90 = = 1 : 10.

5 : 21 : 31.

5 42 : 52,

5 : 63 : 73.

5 : 84 : 94.

5. Ez azt jelenti, hogy: ha az Egyenlitőn levő 10 hosszúsági fokot (a mi itt számítási alapul szolgál) például 1 cm. (= 10 mm.) nagynak veszünk, akkor a 0—10°-ra eső szélességi tér 10.

5 % » 10—20 » » » » 11 » » 20—30 » » » » 30—40 » » » »12 » 40—50 » » » » 12.3 az 50 - 60 » » » »13 a 60—70 » » . » » 13.

5 » 70-80 » » 14 » 80—90 » » » » 14 5 Azaz: minden következő szélességi fok 0.

0

5 fokkal nagyobb, mint a megelőző. Fönnebbi rajzunkban az Egyenlitőn levő hossz, fok hosszát 5 ™^-nek vettük, tehát: a 10-ik szél. fok 5.

2

5 nyire van az Egyenlitőtől, F a 10-ik szél. foktól a 20 30 40 az 50 a 60 70 80 E hálózat szerkesztésénél következőleg járunk el: Meghúzzuk a papir közepén a vízszintes és ennek közepén át a függőleges vonalat. Amaz lesz az Egyenlítő, emez a középső hosszúsági fok. Az Egyenlitőn levő 10 hosszúsági foknak (150 földr. mfd. = 1113 km.) megfelelő mértékegységgel lemérjük a vízszintesen a függőlegestől jobbra is, balra is a szükséges hosz» 20 » » 1 » 5.

5 » » » 30 » » » 5-75 » » » 40 » » » 6 » » az 50 » » » 6-25 » » a 60 » » » 6-5 6-75 » » » 70 » » » 6-5 6-75 » » » 80 » » » 7 » j> » 90 » » » 7.» » » !) Ez arány iskolai czéloknak — nem teljes pontossága mellett is — megfelel. A teljesen pontos arány csak háromszögmértani uton számitható ki. ezen képlet szerint: a = b. c o t g. ß, a hol is a azon függőleges vonal, mely valamely szélességi vonalnak a 90-ik sz. foktól távolságát mutatja, h azon vízszintes vonal, mely oly hosszú, mint a minő egy hoszszusági fok a kérdéses szélesség alatt és ß azon szög, mely h vonalnak átellenében van.