Zák R. József: A térképrajzolás elemei (Budapest, 1880)

Függelék - 3. » A nyolcz esőzési öv

61 VII. FEJEZET. Térképhálók. 3. §• Altalános ságok. Ha valamely tárgyat lerajzolni akarunk, bizonyos föltünőbb pontokat jegyzünk meg magunknak rajta, s rajzunkat e pontok egymáshoz való viszonya szerint készítjük, hogy lehető pontosan megegyezzék az eredeti tárgygyal. Ha pedig egy képet akarunk lemásolni, munkánk megkönnyítésére, s a másolat pontossága czéljából, hoszában és széltében, egymástól meghatározott távolságban, vonalakat húzunk mintánkon, s megfelelő arányitással papírunkon. Ep igy midőn valamely földterület képét ábrázoljuk, meghatározott arányok szerint húzott vonalakat képzelünk rajta hosszában és széltében, s ugyanilyen vonalakkal látjuk el papírunkat, szorgosan figyelve a megfelelő arányitásra. (Lásd IV. Fej. 6. §.) Az ilyen arányos vonalakkal áthúzott lapot térképhálónak nevezzük. Minden térkép — akár kisebb, akár nagyobb területet ábrázoljon — ilyen hálózatba van rajzolva, mely hálózat azonban a mintául szolgált földdarab nagysága, s a rajznak az eredetihez való aránya szerint különféle lehet. Földünk alakja nem teljes gömb, hanem úgynevezett e 1 i pszóid. Egymásnak átellenben levő két oldalán be van lapulva, közepén pedig kidudorodva, mint például a narancs.*) A két belapult oldal középső pontját sarkpontnak nevezzük, azon vonalat pedig, mely a dudorodás közepén körülfut, s az egész testet két egyenlő részre osztja, Egyenlítőnek. Ha azt képzeljük, hogy a Földön az Egyenlítővel egyenközü körök vannak vonva a sarkak felé, s hogy másrészről a két sarkponton át az Egyenlitőre függőleges körök vannak húzva, melyek egymást a sarkpontokban metszik : akkor a Föld egy vonal-hálóval lesz beborítva. E hálónak azon köreit, melyek az Egyenlítővel egyenközüek, szélességi köröknek, azokat pedig, melyek az Egyenlitőre függőlegesek, s a sarkpontokban egymást metszik, hosszúsági köröknek nevezzük. E körök fokokra, 1) De ugy a belapulás, mint a kidudorodás a Föld tömegéhez képest nagyon csekély, mivel a legnagyobb (egyenlítői), s a legkisebb (tengely) átmérő között a különbség csak 5.76 földr. mfd. (Az Egyenlítő átmérője 1717 872 földr. mfd. a tengely pedig 1712.H2 földr. mfd.)