Zák R. József: A térképrajzolás elemei (Budapest, 1880)
Függelék - 3. » A nyolcz esőzési öv
62 s a fokok egyenkint 60—60 perezre vannak fölosztva. Egy szélességi fok 15 földrajzi mérföld (lll. 3km.) hosszú. A hosszusági fokok az Egyenlítőn ugyanilyen nagyok, de a_ sarkak felé mindig kisebbek kisebbek. (Lásd a 7. mellékletet.) Összesen 860 hosszúsági fok van, szélességi fok pedig 180, t. i. az Egyenlítőtől északra 90, s délre 90. Természetes, hogy a 90-ik szélességi fok (az Egyenlítőt 0-iknak véve) az illető sarkponttal összeesik. A szélességi fokokat mindig az Egyenlítőtől számítjuk, tehát északi és déli szélességről szólunk, a szerint, a mint az Egyenlítőtől északra, vagy délre megyünk. A hosszúsági fokoknál a kiindulási pont nincs határozottan megállapítva, hanem a különféle nemzetek különféle pontot vesznek első hosszúsági foknak. Azonban nagyobbára az neveztetik elsőnek, mely az Afrika nyugati partjánál fekvő Ferro szigeten megy át. E szerint keleti és nyugati hosszúságról lehet szó. a mint Ferrotól keletre, vagy nyugatra haladunk. 9 így tehát az Egyenlítő a Földet északi és déli, az első hosszúsági fok köre pedig keleti és nyugati félgömbre osztja. Hazánk az északi félgömb keleti felén van. A térképeket ugy kell tekintenünk, mintha az ábrázolt földterület fölülete a Föld testéről lehasított, s — kisebbítve — egy egyenes lapra leragasztatott volna. Természetes, hogy azon vonalak, (a szélességi és hosszúsági körök illető darabjai) melyek görbe fölületen egyeneseknek látszottak, a lapos fölületen nem lesznek többé egyenesek, hanem hosszúságúk szerint többé, vagy kevésbbé görbültek. Ezért az olyan térképek, melyek nagyobb földterületeket ábrázolnak, görbe vonalú hálóba vannak rajzolva. Ezen hálók, ha pontos arányban vannak szerkesztve, legjobban megközelítik az eredeti terület képzelt hálózatát. A görbe vonalú hálókat azonban, arányaik kiszámításának bonyolódott volta miatt, nagyon nehéz késziteni. Azért ott, hol nagy pontosság nem szükséges, — mint például az iskolai térképrajzolásnál — olyan hálókat használunk, melyeknek vonalai egyenesek. Természetes, hogy ez esetben rajzunk nem fog az eredetivel pontosan megegyezni. Az egyenes vonalú térképhálókat két osztályba sorozhatjuk. Az egyikbe azon hálók tartoznak, melyeknek szélességi vonalaik (kelet-nyugati irányba menve) vízszintesek, hosszúsági vonalaik pedig (északról délre húzódva) függőlegesek, azaz a melyeknél a szélességi és hosszúsági vonalak egyenes szög alatt metszik egymást. A második osztályba azon hálók tartóz9 A szélességi és hosszúsági fokok pontosan meghatározzák valamely hely fekvését Például hazánk fővárosa, B u d a-P e s t. az északi szélesség 47° 29' 44". s a keleti hosszúság 36" 42' 15" alatt van, azaz azon pontban, hol e két körvonal egymást metszi.
