Zák R. József: A térképrajzolás elemei (Budapest, 1880)

VI. Fejezet. A görbe vonal - 4 § Lánczhegység - 5. § Tömeghegyseg

35 Mellékgerincz. - v " - Hosszanti völgy. Fögerincz. VvWVWV^ Hosszanti völgy. Mellékgerincz. y^^tAf^/A^^^ Lánczhegység. Azon hegységet, mely egy sorban, vagy egy irányban aránylag keskenyen húzódik, lánczhegységnek nevezzük. Ha ez több, egymás mellett futó hegysorból áll, akkor megkülönböztetünk benne egy f ő- vagy középgerinczet és melléklánczolatok at, mely utóbbiak rendesen jóval alacsonyabbak a fő láncznál. A két lánczhegység között elnyúló mélyedést hosszanti völgynek nevezzük, mivel a hegység hossztengelyével egy irányban fut. Ha a völgyek a gerinczekre harántosan esnek (V. Fej. 4. §.), akkor keresztvölgyeknek nevezzük őket. Természetes. hogy mivel a párhuzamosan futó hegylánczok ritkán, a másként tagozottak pedig sűrűbben fordulnak elő, a szépen kifejlett hosszanti völgyek is ritkábbak, mint a keresztvölgyek. A mely körülményt szerencsésnek mondhatjuk az emberiségre nézve, mivel a hosszanti völgyek ugy időjárási, mint közlekedési tekintetben kevésbbé kedvezők, mint a keresztvölgyek, mert emezek részint utat nyitnak a hegységek tömegeibe, részint keresztül is vezetnek rajtok. Hazánkban lánczhegység a két Fátra (Nyitramegyében), az Eperjes-Tokaji hegysor, a V i h o r 1 a t-Gr u t i n i lánczolat, s kicsinyben még több. Kiválóbb hosszanti völgy pedig a Vihorlat-Grutini hegyláncz, s az Erdős-Kárpátok között elnyúló Tisza-völgy, s az Olt völgye a Hargita, s az erdélyi keleti határlánczolat között. Kitűnő hosszanti völgy Délamerikában a Magdalena folyó völgye. 5. 8. Tömeghegység. Azon hegységet, melynek hossza csak kevéssel nagyobb, mint szélessége, s a melynél ez utóbbi jelentékeny kiterjedéssel 3*