Zák R. József: A térképrajzolás elemei (Budapest, 1880)

VI. Fejezet. A görbe vonal - 2. §. Fogas vonal - 3. § Kifelé-, befelé fordított kettős fogas vonal

34 Vannak hegyek, melyeknek oldalai messziről homoruaknak látszanak. Az ilyen csúcsokat hegyszarvnak, vagy t ünek nevezzük, s rendesen a nagyon kemény kőzetekből álló hegységekben találjuk őket. 2. §. YV^FrVVYYYVY-v' -\AAAAAAAAAA/ Fogas vonal. Ha apró homorú vonalkákat rajzolunk sorjában egymás mellé, a fogas vonalat nyerjük. Ezzel könnyen lehet hernyóalak u hegység rajzokat készíteni. Kevésbbé ügyes rajzolók egy egyszerű, vastagra húzott vonalat is használhatnak a hegységrajzoknál, mivel ezzel teljesen jelölni lehet valamely hegység hosszúságát, irányát és tagozódását. (Lásd. IV. Fej. 2. 3. §. és V. Fej. 4. 5. 6. §.) 3. §. ccccxxxOQOo Kifelé ford, kettős fogas vonal. Befelé ford, kettős fogas vonal. A fogas vonalak két sorjával egymás mellett még alkalmasabbak hegységek jelölésére. A befelé fordított kettős fogas vonal rajzolásánál arra kell ügyelni, hogy az ívecskék fölváltva kisebbek és nagyobbak legyenek, s hogy hegyeik egymásnak átellenben essenek. A kifelé fordított kettős fogas vonalat pedig ugy rajzoljuk, hogy az ívecskék pontosan érintsék egymást, s hogy a vonal ne széles, inkább hosszú legyen. Alakjának megfelelőleg a kifelé fordított kettős fogas vonal oly hegységek jelölésére alkalmas, a melyek keskenyen és hosszan húzódnak el. A befelé fordított pedig olyanokra, a melyek hosszúságúk mellett még jelentékeny szélességgel is bírnak, valamint olyan emelkedésekre is, melyeken még magasabb hegylánczok vonulnak. Például ha a Magyar Királyság térképét akarnók kicsinyben rajzolni, akkor a Kárpátok nyugati és keleti lánczolatát. a Dunán túli kerület hegyeit, Erdély középhegységeit, stb. kifelé fordított, a Magas Tátrát, a Mátrát, Erdély keleti és déli határhegyeit, stb. pedig befelé fordított kettős fogas vonalakkal kellene jelölnünk. A fogas vonalat másként hegységvonalnak is nevezhetjük, mivel kizárólag hegységek jelölésére használjuk.