Zák R. József: A térképrajzolás elemei (Budapest, 1880)

VI. Fejezet. A görbe vonal - 1. §. Homorú (concav) vonal. Homorú oldalú csúcs

E rajz adja a többé-kevésbbé rézsútos vonalaknak egymáshoz való viszonyát, s egyúttal, a lejtős fölületek megnevezését meredekségük szeiánt. Tanuld ennek nyomán a háztetőket és a hegyoldalakat lejtőségük szerint megbecsülni, hogy szemmérték után megnevezhesd a lejtőt. A lejtőség a viz lefolyási viszonyaira nagyban befoly. Ha például a háztető meredek, akkor,gyorsabban lefolyik az esőviz, ha menedékes, akkor lassabban. Ep igy van a dolog a patakokkal a hegyek oldalain. A viznek ezen lefelé folyását esésnek nevezzük. A folyó esésének meredekségével megakadályozza a viz ellenében való hajózást. Tehát a lejtőségek ismerése a viziúton való közlekedésre nézve nagyon fontos. Rajzolj egy meredek és egy kevésbbé meredek esési vonalat. Ha a pataknak, vagy folyónak forrása felé megyünk, akkor fölfelé, ha pedig a viz lefolyásának irányában, akkor lefelé haladunk. Mit értenek tehát a hajósok a hegy- és völgymenet alatt ? A fönnebbi fokozat nyomán a hegyoldalt Emelkedő-nek nevezzük, ha lejtője 0—15°, E r e s z k e d ő-nek, ha a lejtő 15—25°, Kapaszkod ó-nak, ha lejtője 25—45", és 0 m 1 a t-nak, ha a lejtő 45—90°. A legtöbb hegyoldal 0—25 foknyi lejtőt képez ; 45 foknyi igen ritkán található, ennél meredekebb pedig már csak hegyomlásoknál, kicsiny területen jő elő. Ezen körülmény a hegyes vidékek lakóinak közlekedési, s igy műveltségi viszonyaira nézve kedvező. VI FEJEZET A görbe vonal. / Homorú (concav) vonal. Homorú oldalú csúcs. Ugyanazon görbe vonal homorii is, domboru is lehet. De mivel már megszoktuk a domborút, kiemelkedőt, fölfelé irányulva képzelni, azért homorúnak (concav) azon görbe vonalat nevezzük, melynek hajlása lefelé van. 3