Zák R. József: A térképrajzolás elemei (Budapest, 1880)

V. Fejezet. A szög - 6. §. Sugáros (radialis) tagozódás - 7. §. Fokozat a lejtős fölületekre

Kicsinyben gyakran előfordul e tagozódás, például nálunk a keleti Beszkidekben, s az Erdős Kárpátokban, de nagyban igen ritkán fejlődik ki egészen világosan. Kitűnő, de talán egyetlen példa a déli Ural hegység Oroszországban. Ha egy hegyből, mint közös nagy magból, három, négy, vagy több hegyhát különféle irányban szétágazik, de ugy, hogy közülök egy sem vehető főgerincznek, akkor e hegység tagozó­dását sugárosnak, vagy radialisnak mondjuk, s a közös magvat, a szétágazási pontot, sugárcsomónak nevezzük. A sugáros tagozódás hazai hegységeinkben nem kimutat­ható, de igen szép példát nyújt erre a Fichtel hegység Cseh­országban és a Vogels csoport Németország délnyugati részén. Az eddig emiitetteken kivül még számos tagozódási alak van, a melyek közül azonban még csak a tömbös, vagy cso­mós tagozódás érdemel figyelmet, mely csoportosan, de gyön­gén összekötött tömegekbe szétszórva jelentkezik. Nem szabad azonban azt hinnünk, hogy e tagozódási ala­kok egy-egy hegységben külön-külön lépnek föl, vagy hogy vala­mely hegység tisztán csak egy tagozódási alakból áll. Ugyanazon hegységben két, vagy több alak is van egy rendszerbe fűzve, s igy ezek mintegy össze-vissza keverve jelentkeznek. Hazánk hegységei nagyobbára ilyen kevert tagozódásuak. 6. §. Sugár csomó. Sugáros (radialis) tagozódás. Függőleges. Vízszintes. — Kapaszkodó. — Enyhénkapaszkodó. Ereszkedő. __ Emelkedő. — Enyhén emelkedő. - Szelíd lejtő. Fokozat a lejtős földietekre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom