Zák R. József: A térképrajzolás elemei (Budapest, 1880)
IV. Fejezet. Az egyenes vonal - 7. §. Absolut és relativ magasság
28 kisebbitési kulcsunk 1:25.000,000 lesz, azaz a mi a természetben 1 km. az a rajzban 0. () 1 mm. hosszú; ha pedig ugyanazon papírlapra az Osztrák-Magyar Monarchia térképét rajzoljuk, akkor a kisebbitési kulcs 1: 5.000,000 lesz, azaz 1 km. a természetben annyi, mint 0 2 mm. a rajzban. Mit jelent a 10-es, 20-as, 40-es, 50 es, 100-as mértékfokozat? Mérd meg az asztalt, a padot, a falitáblát, s rajzold hosszuságát 50-es mértékfokozat szerint. Nagyobb hosszúságok mérésére egy 10 m.-nyi kötelet, vagy lánczot használunk, s azt mérőzsinegnek, vagy m é r őláncznak nevezzük. Mérd meg egy ilyennel lakószobád, az udvar, stb. hosszuságát és szélességét és rajzold a megmért területet 100-as mértékfokozat szerint. Számitsd át a kilométert 1000-es, 10.000-es, 100,000-es, 1.000,000-os mértékfokozat szerint. 2500 2000 1500 sí íooo Z 500 150 0 394 500 Absolut és relativ magasság. A magasság- és mélységméréseknél a tenger tükrét veszszük kiindulási pontul. A tenger fölszinétől, vagy niveau-jától való függőleges távolságot föltétlen, vagy absolut magasságnak mondjuk. A magasságot viszonylagosn ak, vagy relativnak nevezzük akkor, ha mérési alapul valamely más pontot veszünk, nem pedig a tenger fölszinét. Például: hazánk legmagasabb hegyének, a Gerlach falvi csúcsnak (a Magas Tátrában), absolut magassága 2 4662. 6 méter, azaz ennyire emelkedik a tenger szine fölé. Ugyanezen csúcs a Poprád völgyében fekvő Késmárk város fölé már csak 2,035 5 m.-nyire emelkedik, azaz ily nagy relativ magassága Késmárkra nézve, mivel maga Késmárk 627., m. magasan van a tenger szine fölött.
