Zák R. József: A térképrajzolás elemei (Budapest, 1880)

IV. Fejezet. Az egyenes vonal - 8. §. Vonalkázott egyenes vonalak

29 Természetes, hogy a relativ magasság megítélésénél nagy befolyással van a szemlélőre az illető környék. Ez okozza, hogy ugyanazon hegynek egyik oldala gyakorta magasabbnak tűnik föl, mint a másik. Legnagyobb absolut magassága van a Gaurizankárnak (Mont Everest) a Himmalája hegységben, mely 8,707 méternyire (27,212 láb) emelkedik a tenger szine fölé. Előfordulnak — bár ritkán — oly földterületek is, melyek mélyebben feküsznek, mint a tenger fölszine. Ezeket bemélyedéseknek, vagy depressióknak nevezzük. Ilyen depressio a Kaspi tó északi környéke (Ázsiai-Oroszországban), mely 26 méterrel mélyebben van, mint a tenger tükre. Még mélyebb depressio a Jordán völgye, s a Holt Tenger környéke (Palaestinában), melynek mélyedése 394 méter a tenger fölszine alatt. A tenger feneke szintén bemélyedés ugyan, de ezt nem nevezzük depressiónak. Az Atlanti Óceán legmélyebb helye 14,704 m. (39,700 láb). A világtengerek közepes mélysége 3,500— 4,000 méterre tehető. Mennyi a Lomniczi csúcs (a Magas Tátrában) relati v magassága Késmárkra nézve, ha a csúcs 2,633.

g m. magas. Es mennyi a Hernád völgyében 572 m. magasan fekvő Lőcse városra nézve ? 8. §. o> — unm

^n • 3 Vonalkázott vízszintes m ^ '•Q <2> /> vonal. 1 * 1 ^ s eg. 1 íj « Ni s Gyakorold szorgalmasan e vonalkázást és igyekezzél a vonalkákat egyenlő hosszúra rajzolni. Figyelj egyszersmind arra is, hogy a vonalkák néhol vastagabbak legyenek, másutt sűrűbben egymás mellett, hogy a vonal mintegy görbének látszszék, mintha árnyékolva volna. Ä rajzolást pedig mindig bal oldalon kezdd, s ugy haladj jobbra.