Zák R. József: A térképrajzolás elemei (Budapest, 1880)

IV. Fejezet. Az egyenes vonal - 1. §. Függőleges-, vizszintes-, rézsútos-, tört vonal

23 IV. FEJEZET. Az egyenes vonal. 1. §• Függőleges vonal. Vízszintes vonal. Rézsútos vonal. Tört vonal. A vonal egy tovább mozgó pontnak útja. A mindkét végén batárolt vonalt vonásnak, a csak egyik végén határoltat sug árnak, s az épen nem határoltat egyszerűen vonalnak nevezzük. Áz »egyenes« szó csak az irányt határozza meg. Ha a vonal egyenesen fölülről lefelé, a mérő-ón irányában fut, függőlegesnek, vagy verticai isnak, ha pedig az egyensúlyban levő mérleg karjainak, vagy a nyugvó viz fölszinének irányában áll, akkor vizszintesnek, vagy horizontalisnak nevezzük. E két iránytól való minden eltérését rézsútosnak mondjuk. Minél inkább közeledik a rézsútos vonal a függőlegeshez, iránya annál meredekebb leszen; ennek ellentéte származik a vízszinteshez való közeledésnél. A tört vonal rövid, változó irányú, egyenes vonalaknak összetétele, melyek azonban egészben véve nem képeznek egyenest. Függőleges : a fal, a torony, stb. Vízszintes : a nyugvó viz fölszine, az asztal, a szoba teteje, stb. Rézsútos: a napsugár, a háztető, a hegyoldal, stb. Törött: a folyó medrének esési vonala, stb. Rajzolj függőleges, vízszintes, rézsútos, törött vonalat vonalzóval és a nélkül. Nevezz több tárgyat, melyek a mondott irányok valamelyikéhez tartoznak.