Zák R. József: A térképrajzolás elemei (Budapest, 1880)

IV. Fejezet. Az egyenes vonal - 2. §. Vonalos tagozódás - 3. §. Egyenes-, rézsútos-, görbült egyenközü tagozódás

24 14. §. Vonalos tagozódás. Azon módot és rendet, a mely szerint egy hegységben (azaz hegycsúcsok, hegyhátak és a köztük levő mélyedések — völgyek — tömegében) a különféle részek Összerendezve és egy egészszé kötve vannak, t agozódásnak nevezzük. Vonalos, vagy linearis tagozódásnak mondjuk azt, hol több hegyhát, vagy hegysor egy egyenes vagy kevéssé görbült vonalban sorakozik egymás után ugy, hogy végeiket csak kis közök választják el egymástól. A vonalos tagozódásu hegységekben sok olyan völgy van, mely a hegység egyik oldaláról a másikra vezet. Azért az ilyen hegység nem nagy közlekedési akadály a két oldalán lakókra nézve. Ilyen tagozódása van hazánkban a Vért e.s - Bakon yCserhát-Bükk hegységnek. Ilyen továbbá a franczia Jura hegység, s mások. 8. §. Ha valamely hegységnek tagjai, vagy részei egyenközüen feküsznek egymás mellett, akkor ennek tagozódását egyenközünek, vagy parallelnek mondjuk. Ez — mint a fönnebbi rajz mutatja — háromféle lehet. Egyenes egyenközű, ha két, vagy több gerincz egyenes vonalban fut egyenközüen egymás mellett. Ilyenféle hazánkban a V i h o r 1 a tG'utini hegysor az Erdős Kárpátokkal, s Erdélyben a Hargita hegyláncz a keleti határlánczolattal. Ilyen még a svájczi és a franczia Jura hegység. Rézsútos egyen közű a tagozódás, ha a mellékágak a főgerinczből rézsútosan mennek szét, de egymás között egyenközüek. Ilyenek a TengeriAlpok. Görbült eg yen közű a tagozódás akkor, midőn a főgerincz hajlottan húzódik el, de a mellékágak egymás között mégis egyenközüek. Ilyen a Szudéták alkata Cseh- és Morvaországban. Rézsútos egyenközü tagozódás. Görbült egyenközü tagozódás. Egyenes egyenközü tagozódás.