Zák R. József: A térképrajzolás elemei (Budapest, 1880)

II. Fejezet. A vonás - 7. §. Alföld; felföld

14 meglágyítja, s azzal mintegy keveréket képez, melyet posványnak, vagy mocsárnak nevezünk. Ennek jelölésére három, nem egyenlő hosszú, vízszintesen egyenközü vonáskát használunk, szorosan egymás mellé rajzolva. A posványok ártalmas kigőzölgésük miatt környékük egészségi viszonyaira nagyon rosz hatással vannak. Ha az ilyen vizenyős, sáros terület nagyobb helyet foglal el, s ha a talaj az elrohadt növény gyökerektől már némi szilárdságot nyert, akkor neve láp, ingovány (Filz, Ried, Veen, Bruch, Tundra) leszen, s igen jó fütermő földet képez. Nevezetesebb posványok hazánkban : az e c s e d i (Szatmár megyében), a Fertő (Mosony és Sopron megyében), az al i butt á r i (Temes megyében), stb. Nevezetesebb ingoványok — a melyekről azonban a viz már nagyobbára le van vezetve — : a Hanság (Mosony megyében), a Sárrét (Bihar megyében), a Bánság déli és délnyugati része, stb. Hogy kell olvasni a következő képet ? Készíts e minta nyomán egy mocsár-rajzot. Talán van szülővárosod közelében egy posvány? Kisértsd meg azt szemmérték szerint lerajzolni. Alföld. Felföld. Azon földterületeket, melyeken az emelkedések vagy mélyedések nem igen tűnnek szembe, síkságoknak nevezzük. De ezek nem teljesen vízszintesek, hanem lejtőt képeznek, csakhogy lejtősödésük nagyon enyhe. Nagyobbára a tenger partjánál kezdődnek, s lassankint emelkednek.