Zák R. József: A térképrajzolás elemei (Budapest, 1880)

II. Fejezet. A vonás - 7. §. Alföld; felföld

15 Az olyan síkságokat, melyeknek közepes magassága (azaz a mily magasságot nyernénk, ha az emelkedéseket lehordva, s a mélyedéseket betöltve, az illető földterületet egészen vízszin­tessé alakítanék) a 800 métert a tenger fölszine fölött nem haladja meg, alföldeknek nevezzük. Az alföldek a gabonatermesz­tés, valamint az állattenyésztés valódi hazájai. Ilyen alföldek hazánkban az úgynevezett Pozsonyi Medencze (a Duna mindkét oldalán Pozsonytól Váczig), és a Pesti Medencze (a Duna keleti partjától a bihari és erdélyi hegyekig, s a Mátrá­tól az Alsó-Dunáig). Azon síkságokat pedig, melyeknek közepes magassága a tenger fölött 800—1000 méter, felföldeknek nevezzük. Ezek zordabb időjárási viszonyaik miatt és mert magasabb hegyekkel és mélyebb völgyekkel inkább megszakgatva vannak, kevésbbé kedvezők a gabonatermesztésre és az állattenyésztésre, mint az alföldek. De az ipar fejlődésére erdős hegyeik által jobb hatás­sal vannak. Ilyen felföldek nálunk a Dunántúli kerület; Erdély, továbbá Hont, Bars, Tr en es én, Liptó, Tu­rócz, Szepes, Gömör, Sáros, Abauj, Zemplén, Ung, Bereg, Mármaros megyék nagy része. Az alföldet vizszintesen egyenközü zöld vonáskákkal jelöl­jük, a felföldet fehéren hagyjuk. Az átmenetet — mely rende­sen lassú, halk — világosabb színezéssel jelöljük, clZ £IZ cl zöld vonáskákat távolabb rakjuk egymástól. Hogyan olvasod e képet'? Rajzolj egy hasonló képet, de ugy hogy a felföld délen s az alföld északon legyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom