Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

BEVEZETÉS. - III. A reformáció hódításai Szatmármegyében

79 tegett főúrtól való félelemből, — első szuperintendens 1551—1554-ig a tiszántúl. (Tóth F. Túl a tisz. p. él. 27. lap.) 5) Bogáéi Demeter. 1556-ban csengeri lelkész; 1559-ben pedig szuperintendens, mely hivatalát 3 évig viselvén, elhalt. Utóda lett Méliusz (T. F. T. t. p. e. 36. lap.) 6) Radán Balázs. Működött Beregszászon és Debrecenben (1548—1552). Beregszászon a képeket a templomból kihányatta s e iniatt, üldözés áldozatja lön. (Prot. tr lap. 1865. foly. 822. lap.) O szerzette a „Buzgó szivvel te fiad" kezdetű dicséretet. Az 1822-ig Bereghez csatolt szatmármegyei 10 egyház reformálását egyenesen az ő befolyásának lehet tulajdonítani. A mi a többi reformátorok elősorolását illeti, itt a következőket jegyezzük meg: az ismertebb nevű reformátorok közül Derecskei Demetert és Bóldi Sebőt, bár azok Drágfi reformátori környezetéhez tartoztak, azért nem soroztuk Szatmármegye reformátorai közé, mert, ezek reformátori működése a Szilágyság vagyis Kraszna- és Közép-Szolnokvármegyékre terjedett. Az első erdődi zsinat hitcikkeinek aláirói között több olyan családnévvel találkozunk, mely ma is élő Szatmármegyében. így p. o. Batizi Andráson kivül szerepel ott még 2 Batizi, Domokos és Lőrinc, továbbá Kalocsai János, Börvei Bernát, Csehi Mihály, Szakácsi vagy talán Szakaszi János, Ecsedi János, Egri Péter, Debreceni Mihály stb. Ezek közül a Kalocsai család ma is él Vetésben , a Csehiek Porcsalmán, a Debreceniek Tiszakóródon, az Ecsediek és Egriek több helyt a megyében; ki tudja ezek és az elébb emiitettek nem működtek-e e megye egyes gyülekezeteiben reformátorok gyanánt?! Tagadni ép úgy lehet, mint állítani. b) A reformáció pártfogói 1) Drágfi Gáspár a Mohácson elesett országbíró Drágfi János és Váradi Anna