Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

BEVEZETÉS. - IV. A szatmári ref. egyházmegye területén tartott nagyobb és kisebb zsinatok

92 nélkül könyvet kiadni nem szabad. XXVII. A tanároknak a bevett egybázkormányzattal ellenkező elveket hirdetni hivatalvesztés alatt tilos. Stb. stb. E zsinat határzatának eleget teendő, más részt az episkopalis féle egyházkormányzat biztosítása szempontjából készité Geleji Katona István a róla nevezett kánonokat, melyek az erdélyi fejedelmi tanács átvizsgálása után a következő cim alatt jelentek meg: „Canones ecclesiastici ex veteribus qua hungariensibus qua transilvaniensibus in unum collecti plerisque tarnen etiam aliis, pro tempore rationis aucti, ac in paulo meliorem ordinem redacti". E kánonokban G. K. J. az egyházi szolgálatot hét részre osztván szól: 1) a lelkipásztorok, 2) az esperesek, 3) a szuperintendensek vagy püspökök, 4) az iskolaigazgatók, (tanárok , tanítók), 5) énekvezérek, 6) presbiterek, 7) egyházfiak tiszte s kellékeiről. 19) 1650. jun. 26. Szatmári tartott közzsinaton 13 régi és 2 új esperes 208 lelkész által, Szatmári Lázár Miklós szatmári lelkész püspökké választatott, s a 2 új (szabolcsi és krasznai) esperes feleskettetett. 20) 1654. jun. 7. Szatmár-Németiben 28 egyén avattatott pappá. 21) 1656. jun. 16. Szatmárt 25 egyén avattatott fel s a Megygyesi Pált követő presbiterián papok — Nagyari Benedek és Kovásznay Péter — letétettek, a polgári hatóságnak kiadatva fogságra vettettek, melyből 3 hét múlva II. Rákóczi György fejedelem bocsátotta el őket, a szatmári várparancsnok Serédy Istvánnak adott téritvényök mellett. 22) 1665. szept. 27. Matolcson, hoszszas zavargás után „generalis inspectorrá" választatott, a később török rabságot szenvedett Nógrády Mátyás nagybajomi lelkész és debreceni esperes, a ki Szatmárt az 1666. évi zsinaton erősíttetett meg.