Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

II. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye egyes gyülekezeteinek története.

876 Tarczäli- és Solymosi-féle közjegyzőkönyveiben 1670-től az 1720 körüli időkig. II. Az egyes lelkészek s hi vataloskodásuk alatti események. 1) 1615. Csengeri József. 2) 1678. Ináncsi András, bizonyos kötleveleket úgy előttemeznek, mint zsarolyáni prédikátorok. Szintén ekép ir alá a Tarcali-féle jegyzőkönyv 253. lapján 3) 1679. Rápolti E. János. 4) 1710. Váry János, ki ekkor bevégezvén Zsarolyánban lelkészi hivataloskodását — a községi elöljáróság jegyzőkönyve szerint — pénzül akarta fizetését fölvenni s a búzát el nem fogadta, a miért az egyház az esperes előtt bepanaszolta. 5) 1717-ben a tatárok felégetvén Zsarolyánt, a templom is leégett , s a lakosoknak okleveles ládáik is oda égtek, — mely pusztítást Gödölei István úgy jegyzett fel a nagy-szekeresi templom falára, mint Zsarolyánnak is prédikátora. 6) 1724—30. Dálnoky János, 1727 óta e.-m. ülnök. 7) 1730—31. Nagyari Jakab. (Lásd az esperesek közt.) Ez évben (1731) égettette meg a megyei törvényszék Nagykárolyban Zsarolyánból Tóth Borkát — Sárossy Jánosnét, — mely tény úgy az akkori zsarolyániak mint a megyei törvényszék babonás lelkiállapotára szomorú világot vet. 8) 1731. Bucsi István. 9) 1732—36. Bagaméri Sámuel , akadémikus pap. 1734-ben muzeumot épitettek számára; 1736. e.-m. ülnöknek címezik; a zsarolyániak pedig nem marasztják azon okon: „mert olyan érdemű embert nem tudnak eltartani." 10) 1736—38. Petróczi György, e.-m. ülnök. 11) 1738—39. Váraljai János. Jött Ököritóról; de itt hivatalából elmozdittatott. 1740. és 1741-ben nincs szó a zsarolyáni papról. 12) 1742—46. Garbóczi András, ki innen Szamosújlakra ígérkezett. Ennek idejében az 1742-iki nyári pestisben többen testáltak az egyháznak , ezek között nemes Kaposi András 40 forintot, melyet — életben maradván— viszszavett. 13) 1746—51. Sárói András , e.-m. ülnök, kedves és dicsért pap, de ki mindemellett nem akart 1748-ban maradni; mert Kondor Mihály a parókhiára részegen bemenvén, a papnénak ezt mondotta: „ilyen-amolyan teremtette cigányaszszonya én tartalak tégedet, ilyen ebet; de kiraklak." 1751-ben S.-t már betegnek irják. 14) 1752—59-ig Vásárhelyi Kelemen, kit 1759-ben Német Ferenc szemtől-szemben kujon teremtettével szidalmazott.