Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

II. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye egyes gyülekezeteinek története.

877 15) 1759—66. Tereh Szatmári Ferenc. 1762-ben már e.-m. ülnök; 1765. dicséri a vizitáció, hogy a Helv. Conf. szerint tanit. 16) 1766—70. ismét Garbóci András, e.-m. ülnök. 17) 1770—74. Báróthi István. Alatta templomszékper indult meg , a midőn 1772-ben a vizitáció Cséke Sámuelnek a templomban széket adott. 1772—76. nem szól Zsarolyánról a vizitáció. 18) 1774—76. Dobrai József. Tanult Debreczenben s a külföldi akadémiákon. Elment a beregi traktusba, Váriba. 19) 1776—80. Ónodi József, szintén akadémikus pap és tudós ember, de a ki kelletén túl dicsekedett, jelesül: ha a biblia elveszne: le tudná irni. 1779-ben hibául róják fel neki hallgatói a vizitáción , hogy hétköznap is könyv nélkül könyörög. Szini nevíí rektorával sok baja volt. 20) 1780—88. Etédi Márton, e.-m. ülnök, kit 1781-ben a szél megütött; de azért nemes gondolkozású hallgatói megmarasztották mig csak szolgálhatott. Még azután soká élt Zsarolyánban, midőn már nem is járhatott. 21) 1788—1829. Szakái Mihály. (Lásd az esperesek közt.) 1797-ben széna-fizetését — ott-lakása tartamára— szaporították; 1824-ben derék paplakot építettek számára egészen téglából. Különben 41 évi s illetőleg holtig való ott lakása mind őt, mind Zsarolyánt igen dicséri. E 41 év alatt káplánok voltak: Hunyadi János, Szatmári József, Beregszászi József; — 1824. Szabó Ferenc, — 1825. Lányi János; — 1827. Tarczy László. 22) 1830—33. Kovács Mihály, rendes pap. 23) 1833—44. Kolumbán István, később matolcsi pap, hol meg is halt. 24) 1844—54. Illyés Dániel, ki Csaholcon halt meg. 25) 1854 óta Lányi János, ki alatt a roskadozó templom 1865-ben elbontatván újból építtetett, melyet az 1868. szept. 20. támadt tűz, mely az egész helységet elhamvasztá, majdnem megsemmisített; a parókhiális ház azonban — a lelkész minden ingóival — valamint az iskola is leégett, s ez utóbbi szétbontatván, teljesen újból építtetett. III. Tanitók s tanügy. A reformációval megnyílt iskolában alkalmasint a papok tanítottak; 1690-ben azonban 1) Bagosi István bizonyos kötleveleket úgy előttemez mint zsarolyáni iskolamester, mi azt bizonyítja, hogy már ekkor önálló tanítóság is létezett Zsarolyánban. Ezután a tanítókról mit sem tudunk egész 1722-ig. 2) 1722-ben a