Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)

II. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye egyes gyülekezeteinek története.

577 számadásra vonja az egyházmegye távolléteért. 4) 1600. márc. 17. csarodai e.-m. gyűlésről távol van Gyarmathy Imre kölesei hitszónok. Az 1607. jan. 17. gyűlésről ismét távol van a „kölesei pap", ki hihetőleg Gyarmathy Imre volt. 0t esperese Vári Szabó Bálint nagyon szerette; mert Szerdahelyi István beregszászi pap azzal vádolja a nevezett esperest, hogy mindig csak a Gy. I. tanácsával él. Emlittetik Gy. I. az 1608. szept. gyűlésen is, mint a ki valami pénzt ad usum ecclesiae communem Hodászy Lukács püspöknek Báthorban kézbesített. 5) 1610. Vári Mihály, ki egyike volt a debreceni gen. zsinatra küldötteknek. 1611-ben már vádat adnak be ellene. 6) 1682 körül Dányády György. 7) 1690. Bánki János. 8) 1714. Veresmarti István. 9) 1754—59. Horváth István, kit 1753-ban kegyelemből vesznek viszsza a papságba; 1754ben dicsérik s marasztják; de már 1758-ban a csekei gyűlésen, valami Váriban elkövetett kihágása miatt, hivatalától fosztják meg. 1754-ben „auditores frigidi, tamen sacramentis utuntur." A fizetést sem teljesitik a mátrikula szerint. 10) 1772. Fejér György. 1773. febr. 24. a kölesei egyház egyik földesurát szörnyű káromkodásáért bepanaszolván: azt a külső fórumnak följelentik. 1778-ban F. Gy. az egyház ezen panaszát ismétli, minélfogva az illető a vármegyére feladatik. 11) 1779—82. Szilágyi István. 12) 1782. Kovács Mihály; jött a nagybányai egyházmegyéből. 13) 1784. Kovács István (talán Mihály?) alatt minden rendben van. Az 1786-iki vizitáció igy jellemzi Kölesét: „A hallgatók az isteni tiszteletben restek; kurátor van, de ezelőtt való kurátorok számadásukkal meghaltak. Ekklézsiai fenyiték nincs; mert egymással nem bírnak. Templom jó; egyéb rosz. Mátrikulája esztendős csak." 14) Ugyanez évben hozatott Bakos Imre, ki 6 évi szolgálat után itt halt meg. 15) 1792. Bányai János, ki 1793 elején nem maradt a hallgatók hidegsége miatt, melynek bizonyságai a templom, torony s parókhia romladozásai. 16) 1793—1801. Mészáros János beregegyházmegyei pénztárnok. Kedvellik ; de mindig vonakodva marad ; mert — mint 1799-ben az espereshez irja, — a földesurak inkább farkasi barátságot, mint pátrónusi jóindulatot mutatnak cselekedeteikkel. A fizetés-hátralék igen sok. 1800-ban 37